Több tízezer hazai munkahelyet veszélyeztet a baromfiiparban és a hozzá kapcsolódó beszállító ágazatokban az Európai Bizottság magatartása, amelyet az EU és a Mercosur – dél-amerikai országokat tömörítő gazdasági szervezet – tárgyalásain tanúsít. Az EU és a Mercosur között ugyanis jelenleg olyan tárgyalások folynak, amelyek értelmében az Európai Bizottság engedélyezné 270 ezer tonna baromfihús importját a dél-amerikai országokból, ráadásul nagyon alacsony vámtételek mellett. Mindez rendkívül kedvezőtlen helyzetbe sodorhatja az egész unió és vele együtt a Magyarország baromfiiparát is – nyilatkozta lapunknak Földi Péter, a Baromfi Terméktanács (BT) titkára.
Az olcsó dél-amerikai baromfihús már eddig is sok bajt okozott az uniós piacokon, mert az import az 1995-ös 25 ezer tonnáról 2001-re 330 ezer tonnára emelkedett, és azóta ezen a magas szinten stabilizálódott. Az áru zöme (280 ezer tonna) fagyasztott csirke-, kisebb része (50 ezer tonna) fagyasztott pulykahús, amely a tényleges vámtétel csak mintegy tíz százalékával terhelve érkezett a közös piacra, komoly gondot okozva az uniós feldolgozóiparnak. Most ehhez a mennyiséghez még hozzáadódna az Európai Bizottság által támogatott 270 ezer tonnás import – mondta Földi Péter. A BT titkára felhívta a figyelmet, hogy a dél-amerikai baromfitermelők, akiket az uniós piacon a vámkedvezmények is segítenek, sokkal könnyebb helyzetben vannak, mint európai versenytársaik. Kevesebbek ugyanis a termelési költségeik, olcsóbb a takarmány és a munkaerő is. Ezzel szemben az uniós gazdákat egy sor rendelkezés köti – például az állatjóléti intézkedések, szállítási, takarmányozási és vágóhídi előírások –, amelyek betartása a termelést is megdrágítja. Ugyanakkor a dél-amerikai termékek nem felelnek meg az uniós előírásoknak, hiszen amíg az EU-ban csak növényi eredetű takarmányok kerülhetnek a tápokba, addig Dél-Amerikában engedélyezett a csont- és a húsliszt alkalmazása is, sőt olyan hozamfokozó szereket, gyógyszereket és adalékanyagokat is használhatnak, amelyeket az unióban betiltottak.
Mindezek a hatások komolyan veszélyeztetik a magyar piacot, annál is inkább, mert az EU belső vámhatárai a csatlakozással megszűntek, és így az olcsó brazil áru külföldi kereskedőkön keresztül bármikor bekerülhet a hazai piacra – nyomatékosított Földi Péter. Mivel azonban a magyar fogyasztók a friss árut részesítik előnyben, e fagyasztott termékeket várhatóan a feldolgozóiparban használják fel, majd kiengedés után pácolva, fűszerezve vagy panírozva hűtött húsként, + 4 Celsius-fok alatt tárolandó felirattal ellátva, a fogyasztókat többszörösen megtévesztve kerülnek forgalomba.
Azért többszörösen, mert a csomagoláson általában elfelejtik feltüntetni a termék származási helyét – tette hozzá a szakember. Kiemelte: Magyarországon a baromfiipar közvetve és közvetlenül mintegy kétszázezer ember foglalkoztat, a brazil import növekedésével azonban minden második munkahelye veszélybe kerülhet, mert a magyar áruk nemcsak az EU piacain veszítenék el pozícióikat, hanem a hazai piacról is kiszorulnának.
A termelőket sújtja a tojásrendelet. Sok termelő eleget tett az uniós tojástermelési előírásoknak, de legalább ugyanannyian nem képesek megfelelni a követelményeknek. Utóbbiak közé elsősorban a kisebb termelők tartoznak, akik a tojás csomagolási feltételeit sem tudják önerőből megoldani, s ez növeli költségeiket. A tojáson egyébként csak a tojástermelő regisztrációs számát kötelező feltüntetni, az összes többi jelölés csak választható. Nem kötelező például osztályozni a tojást, de ha így dönt a termelő, akkor fel kell tüntetnie a csomagoláson, hogy osztályozatlan tojást hoz forgalomba, valamint fel kell tüntetnie a termék súlyát, illetve azt, hogy az mennyi ideig őrzi meg minőségét (ekkor a termék még nem veszít súlyából) és árusíthatóságát. A tojás esetében az előbbi 21, utóbbi 28 nap – ismertette a lehetőségeket Földi Péter. A piac helyzetéről beszámolva elmondta, a tavalyi magas takarmányárak miatt az idei első fél év rossz volt, és a jelenlegi helyzet sem kedvező, mert telített a tojáspiac.
