Sok természetgyógyász állítja, hogy a gyógynövény-terápia szelíd gyógymódjával élesen szemben állnak a durva, számos rettegett mellékhatást okozó gyógyszerek. Reklámanyagok garmadája hirdeti, hogy a gyógyszeripar lelketlen összeesküvés, amelynek lényege, hogy természetidegen szintetikus vegyületekkel – méregdrágán – akadályozzák a szervezet öngyógyító tevékenységét. Ennek következtében a gyógynövénykultuszra sokmilliárdos üzlet telepedett. Jól öltözött urak és hölgyek naponta csöngetnek be lakásokba és munkahelyekre „az emberiség ősi tudásával”, amely mindig újabb életmentő csodaszer formájában jelentkezik; a legnagyobb alternatív gyógyászati kereskedőházban tizennégyezer-féle termék van a polcokon, köztük sok gyógynövény-alapanyagú „szabadalmaztatott termék”.
Megélhetési csodadoktorok
Nyiredy Szabolcs vegyészprofesszor, a Gyógynövénykutató Intézet Rt. igazgatója szerint egyes országok szabadalmi hivatalai minden vizsgálat nélkül szabadalmaztatják a találmányt, ha a kérelem megfelel a formai követelményeknek. Az engedélyek mögött sokszor nem állnak kísérletek, a megfelelő vizsgálatok ugyanis túl sokba kerülnek.
A professzor szerint a gyógyszerészszakma számos képviselője lett áltudományok szószólójává. A sokat ígérő termékek forgalmazói nagy pénzeket fizetnek egy-egy diplomás orvos vagy gyógyszerész személyes ajánlásáért, illetve valamely természetgyógyászati magazinban közölt cikkéért.
Az igazsághoz tartozik viszont, hogy számos gyógyszeripari nagyvállalat végez legalább ilyen agresszív promóciót: a várótermekben a kismamákat hátrább parancsolják az öltönyös orvoslátogatók kedvéért, akik épp a legújabb gyógyszereket hozzák, a háziorvosok többsége egyszerű receptgyárosként funkcionál, miközben – kétéves adat – többen halnak meg hazánkban gyógyszermérgezésben, mint autóbalesetben. A statisztikák paradox képet mutatnak: mind több gyógyszert és gyógyterméket fogyasztunk, mégis egyre betegebbek vagyunk. Az üzleti életben, a gyógyítás világában, de a zöldségesnél és a buszmegállóban is sok vitát szül a „gyógyszer vagy gyógynövény” ellentétpár.
– Ennek a szembeállításnak azért sincs értelme, mert a forgalomban levő gyógyszerek hetven százaléka gyógynövényi eredetű – állítja Nyiredy Szabolcs. – A menstruációs görcsöket enyhítő tablettának például a mákból izolált papaverin a hatóanyaga. A szteroidok, a fogamzásgátlók, a szívgyógyszerek zöme szintén növényi eredetű.
A megélhetési csodadoktorok Nyiredy professzor szerint sok bajt okoznak. S igen veszélyesek a füveskönyvek, amelyek arra buzdítják az olvasót, gyűjtse össze, majd a megadott arányok alapján forrázza-főzze és fogyassza el a gyógynövények kivonatait. A különböző helyeken gyűjtött drogok különböző menynyiségű hatóanyagot tartalmazhatnak, de ez a kisebb probléma. A nagyobb az, hogy sok gyógynövény könnyen összetéveszthető mérgező növényekkel. Némelyik halálos is lehet. Sok esetben igen nehéz a megkülönböztetés: egyes növényeket a botanikusok is hosszú ideig vizsgálnak, hogy kiderüljön, valóban az adott fajról van-e szó.
Az igazgató szerint puszta mítosz, hogy a gyógynövényeknek nincs mellékhatásuk. Mire egy szintetikus gyógyszer piacra kerül, a szigorú laboratóriumi és klinikai ellenőrzések során minden kiderül róla. Annak, hogy a gyógynövényeknek kevesebb az ismert mellékhatásuk, valószínűleg az az oka, hogy azokat nem vetették még alá alapos klinikai vizsgálatoknak.
Rák Kálmán orvosprofesszor, az alternatív gyógymódok egyik kutatója szerint is tudományos kontrollra és felvilágosításra van szükség a herbaterápia területén, mert sok az alaptalan hiedelem. Nem igaz például, hogy a fokhagyma vérnyomás- és koleszterincsökkentő; igaz viszont, hogy a páfrányfenyő enyhíti az Alzheimer-kór tüneteit. Nem igaz, hogy a ligetszépe oldja a mentruációs görcsöket, de a középsúlyos depresszió estében valóban hasznos a tűzdelt levelű orbáncfű. A kutató egyik tanulmánya szerint a forgalmazott gyógyfüvek többsége ártalmatlan, vagy éppen több a haszna, mint a kára, de akadnak kifejezetten károsak is; a növények tartalmazhatnak nehézfémeket, toxinokat, sőt radioaktív anyagokat is. Bebizonyosodott például, hogy egyes kínai gyógyfüvek fogyasztásával emelkedik a vér ólomszintje, ami súlyos vesebetegséghez vezethet. Amerikában mindössze 1994-ig ellenőrizhette ezeket a szereket az egészségügyi hatóság, az FDA (Food and Drug Administration), de a gyártók tiltakozására és az erős lobbitevékenység hatására kénytelen volt kiereszteni a gyógynövényeket a kontroll alól, s ma már a gyártóknak nem kell bizonyítaniuk sem a hatékonyságot, sem a biztonságot. Csupán annyit tudott elérni a közegészségügyi szerv, hogy a szerek csomagolására ráírják: az FDA nem ellenőrizte. A választék óriási, a kockázat kiszámíthatatlan. Bár Amerikában öt év alatt mindössze kétezer-hatszázhetvenegy káros mellékhatás tettenérését és százegy halálesetet jelentettek be, a valódi szám ennek sokszorosa is lehet. Egy felmérés szerint a herbatea élvezőinek tizenkét százaléka észlel káros mellékhatást. Sokan alkalmaznak gyógynövényeket gyógyszerekkel együtt, amivel veszedelmes kölcsönhatások lavináját indíthatják be.
Nyiredy Szabolcs biztos benne, hogy – bár nem készült ilyen publikus kimutatás – Magyarországon ugyanúgy sokan esnek áldozatul a nem megfelelő gyógynövényhasználatnak, mint bárhol másutt.
– A kínai gyógyszerkönyv mintegy kétezer gyógynövényt ismer, s ezek többsége valóban kitűnően alkalmazható Kínában. Ám az európai ember szervezete az eltérő táplálkozási és gyógykezelési szokások miatt sok tekintetben másképp reagál a gyógyszerekre és a gyógynövényekre, mint a harmadik világ lakóié, akik soha nem jutottak, ma sem jutnak szintetikus gyógyszerhez. A világ össznépességének mintegy nyolcvan százaléka él így.
A kutatás-fejlesztés halála
Magyarországon csak olyan gyógynövénytermék kerülhet a gyógyszertárakba, amelyet a Gyógynövénykutató Rt. ellenőrzött. Az igazgató szerint azonban rengeteg terméket adnak át hamisított forgalomba hozatali engedély alapján a gyógyszertáraknak és a szaküzleteknek. Létezik olyan cég, amely ellen emiatt tizenhét per van folyamatban, ennek ellenére tovább folytatja az ügyleteit. Becslések szerint a ma forgalomban levő gyógynövények hetven százaléka ellenőrizetlen, illetve hamisított forgalomba hozatali engedéllyel rendelkezik. A Gyógynövénykutató Intézet a szaküzletek ellenőrzésére 1983 óta nem kap állami támogatást, ezért nem is ellenőriz, csak külön felkérésre.
Az intézményben folyó vizsgálatok árát utoljára tíz évvel ezelőtt állapította meg a Gazdasági Minisztérium, azóta inflációkövető emelés sem történt. Ma egy gyógynövényvizsgálat hatósági ára mintegy harmincöt–negyvenezer forint; az elnök-igazgató szerint ennek az összegnek körülbelül háromszázezer forintnak kellene lennie. Azonban ilyen árakon is csak a tőkeerős vállalkozások engedik meg maguknak, hogy bevizsgáltassák a terméküket. Az ár ugyanis független a mennyiségtől – öt tonna gyógynövény bevizsgálása ugyanúgy negyvenezer forint körüli összegbe kerül, mint amikor a kis forgalmazó néhány száz kilogrammot jelent be engedélyeztetésre. Az viszont meglepő, hogy a nagyobb cégek is sokszor megspórolják a bevizsgálást, hiszen számukra a tiszta haszonhoz képest ennek költsége elenyésző. A gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású termékek gyógyszerré minősítéséhez viszont sokkal költségesebb laboratóriumi és klinikai vizsgálatokra van szükség – egy többkomponensű gyógynövénykeverék teljes körű vizsgálata esetén tíz- vagy akár százmillió forintot is fizethet az ellenőrzést kérő cég.
A természetben rejlő lehetőségek kiaknázásához először kutatni kell. A kutatáshoz pedig pénz szükséges, pénz viszont nincs, legalábbis nálunk. Nyiredy professzor svájci kollégáját említi, aki rendszeresen jár Afrikába, és őserdei bennszülötteket faggat, hogy melyik növény mire való. S ha a botanikusok és a kémikusok úgy látják, hogy érdemes alapos vizsgálatnak alávetni az érdekesebb növényeket, hazaviszik őket a laboratóriumba. Sok gyógyszer hatóanyagát fedezték fel így.
– Sokszor a véletlen is közrejátszik. Van egy lila virágú, májvédő anyagot tartalmazó növény: húsz évvel ezelőtt egyik kollégánk fehér virágú változatot talált belőle. Először azt gondolta, beteg a növény. Egy kis darabot felszaporítottunk, vizsgálni kezdtük, és kiderült, hogy ugyanazokat a komponenseket tartalmazza, mint a lila virágú, csak nagyságrendekkel aktívabb hatóanyagok találhatók benne.
Az állam 1994-ig támogatta a növényi eredetű gyógyszeralapanyagok kutatását, de csak a rövid távon nagy hasznot ígérő projekteket. Az elmúlt években az intézmény nem kapott egy fillért sem ilyen célra. A kutatás-fejlesztési szerződés sajátossága, hogy a megbízónak akkor is fizetnie kell, ha a várt eredmény elmarad – márpedig a kutató nem tud garanciát vállalni arra, hogy mi lesz az eredmény.
Az azonnali profitban gondolkozó gazdasági szemlélet a kutatás-fejlesztés lassú halálát okozza. A Gyógynövénykutató Intézet Rt. árbevételének mintegy húsz százaléka magas morfintartalmú mákfajták nemesítéséből származik, ezenkívül különböző gyógynövények nemesítésével, kémiai elemzésével és vetőmagok előállításával, valamint szakmai tanulmányok készítésével foglalkozik. A megbízások több mint hetven százaléka Nyugat-Európából érkezik.
– Érdemes lenne a magyar flórában is új, biológiailag aktív molekulák után kutatni, mert minden növény potenciális gyógynövény – állítja Nyiredy Szabolcs. – Kétszáznegyvennyolcezer növényt ismerünk, ezeknek eddig mindössze nyolc százalékát vizsgálták meg kémiailag. Ki gondolt régen arra, hogy egy afrikai gyökérben ott a fogamzásgátló képesség? Talán naponta elsétálunk az AIDS ellenszerét rejtő füvecske mellett.
Intézet Budakalászon
A szaktárcák mind a kutatás, mind az ellenőrzés, mind pedig a gyógytermék-előállítás támogatását pénzhiányra hivatkozva szüneteltetik. Pedig nemzetgazdasági szempontból is nagy lehetőség rejlik a magyar gyógynövényben. Az unió nyugati tagállamaiban csak szigorúan meghatározott keretek közt folyhat a termelés, így az „őstagok” jó vevőink lehetnének. Németországban például a nagy volumenű ipari termelés következtében sok helyütt elszennyeződtek a földek, miközben a biotermékek és az alternatív gyógyászat kultusza töretlen. Nyiredy professzor véleménye szerint a magyar gazdák egy része, akik lassan már nem képesek eladni a hagyományos terményeiket, átállhatnának gyógynövénytermesztésre – feltéve, hogy az állam biztosítja számukra a képzést és az átállás fedezetét. Gyógynövényt ugyanis sokkal nagyobb profittal lehet termeszteni, mint búzát, kukoricát vagy burgonyát. (Csak példaként: ötven gramm, tehát fél dekagramm orbáncfű ára egy budapesti gyógynövényszaküzletben kétszázhatvanöt forint.)
– Rengeteg levelet írtunk már a földművelésügyi tárcának, az FVM-nek azzal az ajánlattal, hogy ötven–százezer hektárra való vetőmagot tudnánk előállítani, csak kezdjük már el! – mondja az elnök-igazgató.
Nyiredy professzortól is, más gyógynövényesektől is hallom: Magyarország gyógynövény-nagyhatalom. Nálunk hívták életre az első európai gyógynövény-ismereti tanszéket, Budakalászon alapították a világ első gyógynövénykutató intézetét, amely a mai napig a legnagyobb a világon.
A gyógynövényeket világszerte gyűjtik, csak nagyon kevés helyen termesztik. Pedig a termesztéssel biztosítani lehet az egységes minőséget és hatóanyag-tartalmat. Hazánkban a forgalmazott gyógyhatású növények közt a termesztettek aránya mintegy harminc százalék. Ezzel is világelsők vagyunk.
Persze a szabadon termő gyógynövények szedésének is vannak távlatai: például Borsodban vagy Zemplénben hatalmas érintetlen termőterületek vannak. A természet kincseinek begyűjtése azonban még szabályozásra vár; a nemzeti parkoknak meghatározott díjat kellene kérniük a területükön folyó gyűjtésért, és ellenőrizniük azt. Nyiredy professzor tudomása szerint megtörtént, hogy a gyógynövénygyűjtők motoros fűrésszel döntötték ki az akácfákat, hogy egyszerűbben szedhessék az akácvirágot.
Tudomány és hagyomány
– Halló… újságíró van a Gyuri bácsinál. Pillanat.
Az íróasztalnál ülő hölgy Szabó Györgyhöz fordul:
– Egy beteg telefonál, fáj a feje.
– Hol fáj?
– Megkérdezem. Tessék mondani, elöl vagy hátul?
– Elöl.
– Feketenadálytő-krémmel tessék kenegetni! – tanácsolja a bükkszentkereszti füvesember. Kiballagunk a háza elé; látszanak a teraszról a Bükk lombsapkás sziklái meg a völgybe bújt falu. Szabó György hatéves kora óta foglalkozik gyógynövényekkel. Nagymamája, Balogh Borbála – népszerű nevén Bükki Bori – ismert javasasszony volt, s húsz unoka közül választotta őt a hagyomány megöröklésére.
A kis Gyuri percekig tudott bámulni egy mamutfenyőket ábrázoló képet, amikor pedig meglógott miskolci lakásukból, sosem a város, mindig az erdő felé indult. Egyszer fönn is akadt a kerítésen (megmutatja lábszárán a fehér heget), beakadt a drótba, ott lógott, fejjel lefelé.
Akkoriban minden falunak volt egy-két javasasszonya, hiszen orvosra, gyógyszerre nemigen volt pénz. De ha lett volna is: a körorvos ritkán jött, a betegség pedig sűrűn. A nagymama nyolc éven keresztül tanította az unokát, hogy melyik növényt miről lehet felismerni és mire való, illetve melyiknek van megtévesztésig hasonlító mása. Ma Szabó György száznyolcvan gyógynövényt ismer, s nemrég írt egy könyvet tudományáról Javasasszony unokája címmel.
– Hogy csak egy példát mondjak: a csodálatos, klinikailag igazolt hatóanyagú orbáncfűnek is van hasonmása. Egyszerre virágzanak. Csak úgy lehet őket megkülönböztetni, ha az ember az ujjai közt eldörzsöli a virágot: az igazitól pirosas lesz az ujja.
A nagymama negyvenkettőben meghalt, a háború után pedig már nem volt szabad gyógynövénnyel foglalkozni. A szomszéd faluban egy öreg füvesembert rendőrök lakoltattak ki a háború után; gyógynövényeit eltüzelték a háza előtt, s azt kiabálták, vagy elmegy a megyéből, vagy lecsukják kuruzslásért. Gyuri bácsi tulajdon lányának sem merte megmondani, hogy ért a gyógynövényekhez; félt, hogy kikotyogja. Csak a rendszerváltás előtti évben avatta be a titokba a családot.
Először piacon, őstermelőként kezdte árulni az általa gyűjtött vagy termesztett növényeket.
– Sok receptet kaptam a nagymamától különféle bajokra. Az egyik teakeverék cukorbetegségre való. Az ismerősök, akik iszogatták, mind arról számoltak be: leviszi és a normál körüli értéken tartja a vércukorszintjüket. Elvittünk fél kilogrammot a keverékből a SOTE Gyógynövénykutató Intézetébe, ahol vegyészetileg megvizsgálták, majd állatkísérleteket végeztek vele. Megállapították, hogy nem ártalmas. Sikerült megszerezni a magyar szabadalmat és a nemzetközi védettséget; ezeken a papírokon a teám vércukorszintet csökkentő és szinten tartó készítményként szerepel. Körülbelül egymillió forintba került a vizsgálat. Azért viszont, hogy a gyógyhatást igazoló kísérleteket elvégezzék és gyógyszerként is forgalomba hozzák, legkevesebb negyvenmilliót kellene fizetnem. Levelet írtam az egészségügyi miniszternek, hogy nincs nekem erre negyvenmillióm, és kértem, hogy fogadjon. Visszaírt, hogy neki sincs negyvenmilliója, és nem látja értelmét a találkozásnak.
Gyuri bácsi úgy véli, a teakeverék sokat javíthatna a félmillióra becsült magyar cukorbeteg életminőségén. Szeretné elérni, hogy vessék alá tudományos vizsgálatnak a készítményt, hiszen akik eddig fogyasztották, sokkal jobban lettek.
– Ez itt, kérem – Gyuri bácsi lehajol, kitép a nyírt pázsit füvei közül egy tallérnyi, jelentéktelen levélkét –, a nagy útifű. Állítólag ötféle útifű létezik, én hármat ismerek. Érdekes, hogy önmagát gyógyítja, akár az aloé. Ha a körmömmel felsértem, összeheged a sebe. Mikor elvágtam a kezemet, azt mondta nagyanyám: köpködd meg, fiam, mármint az útifüvet, és tedd oda a sebre. Ha megcsíp a szúnyog vagy a darázs, és bedörzsölöm vele a csípés helyét, nem viszket utána. Jó a fogfájásra is, sőt! Érdemes odatenni éjszakára a begyulladt aranyérre, elmulasztja.
Szabó György senkinek sem javasolja, hogy egyedül kezdjen szedni gyógynövényt.
– Én is csak magamnak és a családomnak gyűjtök. Ha valakinek gyógynövény kell, vásárolja meg gyógyszertárban vagy a szaküzletben. Nem mindegy, hogy mit hol mikor szedünk. A teakeverékemben van gyermekláncfűgyökér is, amiben az egyik hatóanyag az innulin, egy óriásmolekula. Mármost az az érdekes, hogy a gyökérben néha két százalék az innulintartalom, máskor pedig negyven. Tudni kell, mikor van benne a legtöbb. Elismerem, hogy az orvoslás az tudomány, ez pedig csak hagyomány. De hasznos! Egyébként mindenkinek, aki hozzám fordul, azt szoktam mondani: menjen orvoshoz is.
Mivel a gyógynövénytermesztés problémakörében egyszerre több tárca – a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési, az egészségügyi, a környezetvédelmi és a gazdasági minisztérium – is illetékes, Fogarassy Józsefnek, a Gyógynövény Terméktanács főtitkárának tájékoztatása szerint nemcsak az őstermelőknek, de a herbapiac nagyobb lobbistáinak sincs könnyű dolguk. Pedig nemzetgazdasági szempontból a bio-gyógynövénytermesztés hatalmas lehetőséget rejt, a svájciak, németek, franciák is élénken érdeklődnek efféle terményeink iránt.
Gujbán Simon az Aggteleki Nemzeti Park területén gyógy- és fűszernövények szedésével, termesztésével és forgalmazásával foglalkozik. Száz hektáron gazdálkodik, negyven családnak ad munkát. Gyűjtési időszakban ezerkétszáz–ezerötszáz embert foglalkoztat, főként cigányokat. (A cigány emberek szerinte is, Nyiredy professzor szerint is igen jó gyűjtők, páratlan érzékkel választják ki a megfelelő növényeket.)
„A többiek után kullogunk”
Gujbán Simon kertésztechnikusként tizennyolc évesen kezdett foglalkozni erdei termékekkel és gyógynövényekkel. Mást sem csinál évtizedek óta. Szeretné azonban fejleszteni a vállalkozást; nemcsak alapanyagot forgalmazna, hanem fel is dolgozná a drogot kész gyógyászati termékké. Ehhez azonban sok eszköz kellene, beruházásra pedig nincs pénz.
– Régi parasztmondás, hogy az lép nagyot, aki először lép; mi sajnos a többiek után kullogunk. Nem tudunk versenyezni az uniós piacon a csehekkel vagy a lengyelekkel, akik jóval gyengébb minőségű termékeket árusítanak, de húsz–harminc százalékkal olcsóbban; megtehetik, mert náluk támogatják a gyógynövénytermesztést. A földalapú agrártámogatáson kívül mi semmilyen állami támogatást nem kapunk – panaszolja Gujbán.
Magyarországon sok helyütt még tiszta a víz, a levegő, s a Kárpát-medence éghajlatának köszönhetően különösen jó minőségű, magas hatóanyag-tartalmú gyógynövényeink vannak. Ilyen a kamilla, amelyet hungarikumként is emlegetnek, a cickafarkfű, a csipkebogyó, valamint a szívgyógyszerek gyártásában nélkülözhetetlen galagonya. Rengeteg szabadon termő, igen jó minőségű gyógynövény található például Borsodban, de egységes minőséget főként a termesztéstől lehet várni.
– Tovább rontja az esélyeinket, hogy a piacon megjelentek olyan balkáni államok, mint Bulgária és Albánia, s ezekben az országokban nem segélyezik a munkanélkülieket.
– Mi itt az összefüggés?
– Nagyon egyszerű. A galagonyát például két hétig lehet szedni, amikor virágzik. Ha Magyarországon hónap elejére esik a szedési időszak, tehát akkorra, mikor a segélyeket osztják, mindjárt tudjuk: az idén nem lesz galagonya, megveszik az albánokét. Ha hónap végére esik, akkor lesz, mert az emberek addigra elköltik a segélyt, és hajlandók dolgozni.
Egyes gyógynövények – például a fészkesvirágzatúakhoz tartozó kamilla vagy a cickafark – allergiás tüneteket okozhatnak az arra érzékeny személyeknél. (A parlagfű szintén a fészkesvirágzatúakhoz tartozik.) A túladagolás veszélye az enyhe hatású gyógynövénydrogoknál viszonylag ritkán áll fenn, azonban az utóbbi években számos drogot vontak ki a forgalomból, mert kiderült, hogy nagy mennyiségben vagy tartósan alkalmazva mérgezőek lehetnek. Ilyen például a népi gyógyászatban használatos és hosszú ideig ártalmatlannak tartott martilapu levele, amely nagy menynyiségben májkárosodást okozhat. A fogyókúrás teakeverékekben gyakran alkalmazott hashajtó hatású drogok, illetve a nyugtató hatású orbáncfű fogyasztása előtt mindenképpen érdemes kikérni orvos vagy gyógyszerész tanácsát, valamint figyelmesen elolvasni a csomagoláson levő tájékoztatót.
