Kevéssel több mint egy hetük van az új biztosoknak és az illetékes bizottságoknak az európai parlamenti meghallgatásokig. Előzetes bejelentések szerint a bizottságok mindegyike szakmai alapú meghallgatásokra készül, ugyanakkor számítani lehet arra, hogy néhány jelöltet – korábbi kijelentései vagy éppenséggel tevékenysége miatt – jobban „megszorongatnak” majd. Az egyik legnagyobb figyelem várhatóan Neelie Kroes kijelölt versenyügyi biztos meghallgatását övezi majd: a holland politikus asszony, aki időközben számos felügyelőbizottsági tagságától megvált, maga kérte az Európai Bizottság jogi szolgálatát, hogy vizsgálják meg, adódhat-e bármilyen érdekellentét korábbi üzleti tevékenysége és majdani munkája között. Várhatóan nem kímélik majd a dán Mariann Fischer Boel kijelölt agrárbiztost sem, akinél – korábbi üzleti érdekeltsége miatt – szintén felvetődött az összeférhetetlenség gyanúja. Az EP-meghallgatás valószínűleg nem lesz „gyaloggalopp” Rocco Buttiglione kijelölt bel- és igazságügyi biztos számára sem, aki a napokban támogatásáról biztosította azt a korábban már nagy vihart kavart javaslatot, amely az EU területén kívül állítana fel táborokat a menekültek számára. A liberálisok frakcióvezetője, Graham Watson már akkor bejelentette, hogy az olasz politikus kemény kérdésekre számíthat a liberálisok részéről, nem utolsósorban a hivatalba lépése előtt tett „ellentmondásos kijelentései” miatt.
A meghallgatások egyébként több napon keresztül tartanak: a sort a foglalkoztatási és szociális tárca kijelölt vezetője, a cseh Vladimír Spidla kezdi (ő szeptember 27-én áll az illetékes bizottság elé), utolsóként pedig október 7-én a ciprusi Markosz Kyprianou kijelölt egészségügyi biztost hallgatják meg. Kovács Lászlót, az energiaügyi portfólió várományosát szeptember 30-án hallgatja meg az EP illetékes bizottsága.
Európai csendőrség. Közös európai csendőri alakulat létrehozásáról írt alá tegnap megállapodást öt EU-tagország: az alakulatot különböző nemzetközi békefenntartó akciók során vethetnék be. Az Európai Csendőrségi Erőt (EGF) az az öt EU-állam állítja fel, amelyekben egyáltalán létezik ilyen, katonai jellegű rendőri testület, azaz Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Portugália és Hollandia. Az egység egy 800-900 fős, viszonylag gyorsan, egy hónapon belül bevethető „központi magból” és 2300 főnyi tartalékból áll majd. Az alakulat egyes nemzeti alkotóelemei saját hazájukban állomásoznának. (MTI)
