Szinte semmilyen konkrét számadatot nem tartalmaz az új kormányprogram a költségvetési politikára és az államháztartás hiányának csökkentésére vonatkozóan. Míg az Európai Unió által nemrég elfogadott magyar felzárkózási ütemterv és a Pénzügyminisztérium Sikeres ország, gyarapodó családok című programja évi félszázalékos deficitcsökkenést határoz meg, addig a Gyurcsány-kabinet terve mindössze szigorú és takarékos politikát ígér. A pénzügyi tárca által jövő évre előre jelzett, 4,1 százalékos GDP-arányos deficit szintén nem található meg az új programban, amely a korábbi ígéretek helyett csupán annyit említ, hogy a kormány „minél gyorsabban” teljesíteni akarja az inflációra, az államháztartási hiányra és az államadósságra vonatkozó maastrichti kritériumokat. Az elkövetkező húsz hónap kormányprogramja szerint a gazdaságban cél, hogy egyensúlyra törekedve tartsák fenn a beruházás- és fejlesztésvezérelt növekedést. A gazdaságpolitika alappilléreként évi négy százalékot meghaladó bővülést és az euró 2010-ben történő bevezetését határozza meg a tervezet, amely ígéri: csökkenteni fogja a túlköltekezést és a bürokráciát.
Közlekedési infrastruktúra. Nincs különösebb eltérés a Medgyessy-kormány által meghirdetett, illetve megkezdett közlekedéspolitika és a Gyurcsány-programban szereplő elképzelések között. Ebben a kormányprogramban is meghatározó az autópálya-építés, az egyoldalú fejlesztés a közlekedésben pedig zsákutcába vezethet. A vasút fejlesztése A törzshálózat modernizációja címén szerepel, a nemzetközi fővonalak átépítését viszont az Európai Unió kormányprogram nélkül is támogatná. A MÁV átfogó reformjával sem foglalkozik érdemben a új kormányprogram. Az autópálya-építési tervekben gyakorlatilag semmi új elem nincs, a megkezdett beruházásokat folytatná a Gyurcsány-kabinet, így a sztrádák elérik Debrecent, Szegedet, Nyíregyházát, és a Balaton déli partján is kiépül a gyorsforgalmi út. A vasút mellett a vízi utak fejlesztéséről sincs szó érdemben, ami azért meglepő, mert kevés olyan – geopolitikailag – kedvező adottságú állam található Európában, mint hazánk.
Adók, illetékek. Nem 24 százalékos társasági adót kell fizetni januártól – ahogy az a korábbi elképzelésben szerepelt –, hanem kamatkülönbözet után kell 6 százalékos adót leróniuk a bankoknak, szakosított pénzintézeteknek, a lízing- s a faktoringcégeknek. A betéti és a hitelkamatok különbözete után fizetendő adóból a kormány harmincmilliárd forintos bevételt szeretne beszedni. Kétkulcsos lesz jövőre a személyijövedelem-adótábla. A másfél millió forint alatti jövedelemrész 18, felette 38 százalékkal adózik. Szigorodik az adókedvezmény igénybevételének lehetősége: évi hatmillió forint jövedelem felett már nem lehet élni vele. Az egy adózó által igénybe vehető kedvezmény mértékét százezer forintban maximálták, ebbe azonban nem tartozik bele a lakáshitelek törlesztőrészlete, valamint a gyermekek után járó adókedvezmény sem. További szigorítás: 2006-tól a magán- és önkéntes nyugdíjpénztári befizetések adókedvezményét nem lehet visszaigényelni, hanem azt a nyugdíjpénztári számlán írják jóvá. Januártól 20-ról 25 százalékra emelkedik a forrásadó, például az ingatlanok kiadása kapcsán. Idén ugyan még nem kell adót fizetni a tőzsdei árfolyamnyereség után, januártól viszont már 25 százalékot le kell róni. Az „értéktartás” érdekében ötven százalékkal emelkedik az útlevélért fizetendő illeték összege, így jövőre az okmányért 4 helyett 6 ezer forintot kell leróni. Továbbá örökösödési illetéket kell fizetni a részvények és a vállalati üzletrészek után.
Foglalkoztatáspolitika. Valószínűleg az OECD és az EU folyamatos elmarasztalása kapcsán a kormány ismét a munka világára összpontosít. Burány Sándor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter a napokban ismertette: a kormányzat a felnőttképzés támogatásával is szeretné a munkavállalók versenyképességét javítani, ezért a kormány úgy döntött, akik felnőtt korban keresett szakmát akarnak tanulni, azoknak az első szakma megszerzését ingyenessé teszi. Aki ötven év felett vállalkozik keresett szakma megtanulására, annak a második szakma is ingyenes lesz januártól. Az öt főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató mikrovállalkozások pedig ha januártól újabb dolgozókat alkalmaznak, a minimálbérrel csökkenthetik társasági adójukat. A kormány elfogadta a nemzeti foglalkoztatási akciótervet, amelynek célja, hogy 2006-ig 100-150 ezerrel bővítsék a foglalkoztatottak számát Magyarországon. Igaz, ez még ha teljesül, akkor sem valósul meg a 2002. évi választási kampányban megígért és vállalt négyszázezer fős új munkahelyteremtés. Sőt, jövőre 25 ezer fős leépítéssel is számolni kell a közigazgatásban.
Agrárium. A kormányprogram nem ígér konkrétumokat a mezőgazdaságnak, illetve az ágazatból élőknek, csupán általánosságokat fogalmaz meg. Célul tűzi ki a falvak elnéptelenedésének megakadályozását, illetve az elmaradott térségekben beruházásösztönző programokat indít, így kíván új munkahelyeket teremteni. Az már nehezen értelmezhető, hogy pontosan miért és kikre vonatkozóan akarja az új kormány kiterjeszteni a szociális földprogramot, valamint a falu- és tanyagondnoki szolgálatot. Új és egységes szövetkezeti törvényt ígér a kormányprogram, amely lehetőséget biztosít a falun élő, kis jövedelmű lakosság védelmére. A program „hallgat” az agrártámogatásokról és -pályázatokról.
n
A Pénzügyminisztérium benyújtotta az Országgyűlésnek azt a javaslatot, miszerint a pénzügyi intézményeknek különadót kell fizetniük, aminek mértéke a kamatkülönbözet 6 százalékának felel meg. Újdonság, hogy a különadó kirovásánál figyelembe veszik a szövetkezeti hitelintézetek tőkehelyzetét.
n
A Budapesti Árutőzsde határozottan ellenzi a kormánynak azt a tervét, hogy a tőzsdei árfolyamnyereség-adó kulcsát 0 százalékól 25 százalékra növelje, ami a tőkepiacot diszkriminatív módon sújtó intézkedés lenne.
origo.hu
Feljelentették Pankotai Lilit miután Orbán Viktor elpusztításáról beszélt
