Négy évvel ezelőtt még a GDP egy százalékát fordította az ország az innováció támogatására. Az arány már akkor sem volt túl magas, hiszen Szlovénia vagy Csehország például nemzeti jövedelmének ennél nagyobb részét költötte K+F-re, azóta pedig még tovább zsugorodott a kassza. Tavaly már csak a GDP 0,96 százaléka jutott erre a célra, idén pedig még ennél is kevesebb. Egy, a lapunkhoz eljuttatott számításból kiderül: az idei költségvetési törvényben a kormány 56,7 milliárd forintot különített el alapkutatásra és műszaki fejlesztésre. A tavaly rendelkezésre álló 56,7 milliárd forinthoz képest ez reálértéken számolva 3 milliárd forint visszaesését jelent. Az anyag kiemeli, hogy ezek után az elvonási intézkedések ezt az összeget még tovább csökkentették, hiszen a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) idei költségvetéséből már tavaly decemberben zároltak 542,1 millió forintot, februárban pedig újra lefaragtak a szervezet költségvetéséből. A megszorítások természetesen érintették a minisztériumok alá tartozó kutatóközpontok működését is, emiatt az Országos Tudományos Alapprogram által korábban megkötött szerződések alapján a kiosztható keret 14 százalékkal csökkent. Érzékenyen érintette a kutatóműhelyek költségvetését az új áfatörvény is. A pályázati támogatások után idén már forgalmi adót kellett fizetni, ugyancsak áfa terhelte a kutatóeszköz-beszerzést.
Gyurcsány Ferenc – Vizi. E. Szilveszterrel, az MTA elnökével történt találkozásakor – komoly előrelépésnek nevezte, hogy idén 4 milliárddal több pénz kerül a kutatás-fejlesztési alapba, ezért az államnak is többet kell fizetnie. Szakértők azonban elhibázottnak tartják a rendszert, hiszen az alapot egy új adónemnek köszönhetően vállalkozások töltik fel, méghozzá nem nyereségükkel, hanem a forgalmukkal arányosan. Többen úgy látják: a befizetés éppen azt gátolja, hogy a kis cégeknek maradjon pénzük innovációs beruházásokra is.
Jelentős lemaradás. Nem csupán a kutatás-fejlesztési ráfordítások mértéke, de szerkezete is jóval kedvezőtlenebb az EU-ban, mint Japánban vagy az USA-ban. A mérték az új tagállamok belépésével a GDP 1,98 százalékáról 1,93 százalékra csökkent a közösségben, ez jóval alatta van az USA 2,8 százalékos, Japán 3,06 százalékos ráfordításának. Szerkezetben is kedvezőtlenebb az EU teljesítménye, mert a versenytársaknál jóval kisebb részt képvisel a vállalkozások szerepvállalása, a kutatási eredmények közvetlen gyakorlati hasznosítása. (MTI)
