Jelenleg a magyar gázpiacon egymás mellett él a közüzemi és a versenypiac. Utóbbi szereplői, az erre feljogosított nagyfogyasztók és a nem közüzemi fogyasztók elvileg attól veszik az energiahordozót, akitől akarják, s olyan áron, amilyet kialkudnak maguknak. A kisfogyasztók azonban 2007-ig még nem léphetnek ki a piacra, ők fizetik a hatóságilag megállapított árat a gázért.
A tavaly meghozott törvények kimondják: a hatósági árat úgy kell megállapítani, hogy a gáz kitermelésével és kereskedelmével foglalkozó cégek indokolt beruházásaik és fenntartásaik finanszírozása mellett törvényileg garantált tőkearányos profitra is szert tehessenek. Utóbbi jóval magasabb lett végül, mint amennyire az elemzők korábban számítottak, a Mol gázüzletága például mintegy 32 milliárd forintos üzleti eredménnyel zárta az idei első fél évet.
A MEH honlapján lévő tájékoztatás szerint földgáz esetében a hatályos árszabályozási rendeleteknek megfelelően a hivatal feladata, hogy a hatósági árszabályozás alá eső társaságok eredményének vizsgálatát a – gázipari társaságok esetében 12 százalékos, áramszolgáltatók esetében a tőkeköltségtől és a saját tőke arányától függő – nyereségkorlát figyelembevételével évente elvégezze. A gázszolgáltatók esetében 2003-ban nem volt jogszabályi alap a vizsgálat hivatalos elvégzésére. A hivatal 2003 májusában az áramszolgáltató társaságoknál elvégezte az érintett társaságok nyereségpozíciójának értékelését, de konkrét nyereség-viszszatérítésre nem került sor.
A hatósági árakkal kapcsolatban több szakértő is megjegyezte, hogy a megállapításához szükséges hosszú átfutási idő miatt az szinte csak felfelé tud mozdulni, s nem követi úgy a világpiaci változásokat, mint például a tőzsdén kialkudott benzinár.
origo.hu
Bravó, Kúria, el a kezekkel a zsaruktól!
