A leideni egyetemen mondott beszédében Frits Bolkestein több párhuzamot vont az EU és az Osztrák–Magyar Monarchia között. A holland biztos a hasonlóságok között említette, hogy mindkettő soknemzetiségű volt, és egységes piacként működött, valamint az EU-hoz hasonlóan a Monarchia is folyamatosan bővült. Bolkestein szerint aki figyelmesen tanulmányozza a „Duna menti Monarchia” történetét, az könnyen megállapíthatja, hogy Bécs annak idején hasonló „konszolidációs problémákkal” küszködött, mint ma Brüsszel.
Az Európai Bizottság egységes piacért felelős tagja úgy vélte: a monarchia története négy szempontból is tanulsággal szolgál az unió számára. Eszerint fel kell ismernünk, hogy az EU egy „soknemzetiségű unió”, ez azonban korlátokkal is jár. Bolkestein rámutatott: aki Brüsszelből túl nagy hangsúlyt helyez a központosításra, könnyen elutasításra találhat. „A bővítés újraértékelést követel” – szögezte le a biztos, hozzátéve, ha ez nem történik meg, akkor tartós instabilitás lesz az eredménye. Harmadik tanulságként a politikus úgy vélte, hogy a gazdasági jólét a politikai kohézióra nem megoldás. A negyedik lecke Bolkestein számára az, hogy egy soknemzetiségű szövetség természeténél fogva gyengébb egy homogén nagyhatalomnál. Szerinte Európának a gazdasági fejlődésben, az innovációban és a kereskedelmi politikában kell élen járnia, a külpolitikában éppen olyan gyenge lesz, mint valaha a Monarchia.

Orbán Viktor-interjú a Kossuth Rádióban – élőben az Origón!