Német BT-tagság: pró és kontra

Lobbicsoportot alakított New Yorkban Japán, Brazília, Németország és India, hogy előmozdítsa az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT) való állandó tagságát. Mint ismert, a Biztonsági Tanácsnak jelenleg öt állandó tagja van, az Egyesült Államok, Oroszország, Nagy-Britannia, Franciaország és Kína.

Sokan úgy tartják, hogy a testület jelenlegi összetétele az ENSZ 1945-ös megalakulásakor érvényes politikai-gazdasági állapotokat tükrözi. Mindenesetre bármiféle módosításhoz a 191 tagállamot tömörítő ENSZ-közgyűlés kétharmados jóváhagyására lenne szükség, sőt már egyetlen állandó BT-tag vétója is megbéníthatja azt.
Egyelőre úgy tűnik, világszerte megoszlanak a vélemények az ügyben. Schröder kancellár például már többször is leszögezte, hogy Németország vállalja a bővítéssel járó felelősséget, bár az utóbbi időben egyes ellenzékiek hevesen támadták, mondván, az állandó tagság jelentős költségnövekedéssel és nagyobb katonai kiadásokkal járna. Az Európai Unió tagországainak többsége – így hazánk is – mindenesetre támogatja Németország törekvéseit. Fontos, hogy két meghatározó uniós állam, Franciaország és Nagy-Britannia sem ellenzi a német tagságot.
London nem emel kifogást az indiaiak állandó tagsága ellen sem. A két ország kormányfője, Tony Blair és Manmohan Szingh minapi tárgyalásai után a brit miniszterelnök kijelentette: „nem felel meg a mai kornak”, hogy az 1,2 milliárd lakosú India nem tagja a BT-nek. Nem fogadta ugyanakkor egyöntetű siker a japán terveket. Kína például határozottan fellép az ellen, hogy a felkelő nap országa az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjává váljék. „A biztonsági tanácsi állandó tagság nem lehet befizetés kérdése” – jelentette ki a pekingi külügyminisztérium szóvivője, arra utalva, hogy az ENSZ-költségvetés egyik legnagyobb befizetőjeként Japán joggal tarthat igényt az állandó BT-tagságra. Kínában úgy vélik, hogy inkább a fejlődő országok számára kellene nagyobb képviseletet biztosítani az ENSZ fő döntéshozó szervében. Ez utóbbit egyébként a tagság mellett lobbizó japán–brazil–német–indiai kvartett is elismeri, hiszen kívánatosnak tartják egy afrikai ország állandó tagságát is. Ami Kínát illeti, a Japánnal szembeni ellenérzések egyidejűleg gazdasági és történelmi jellegűek. A rohamléptekkel fejlődő Kína féltékeny vetélytársára, és gyakran felrója második világháborús sérelmeit, a japán megszállást és az akkoriban elkövetett rémtetteket. Erre utalnak a pekingi külügyi szóvivő szavai is: „Peking felelős magatartást vár el Tokiótól, és ez magában foglalja a történelem megfelelő értelmezését is.” Kína véleménye azért is fontos, mert a szavazásnál megkerülhetetlen – a BT állandó tagjaként vétójoggal rendelkezik.