Nemzeti ügy az egészségturizmus

A t u r i z m u s v i l á g n a p j a Az idegenforgalom az egyik legfontosabb devizatermelő ágazata a költségvetésnek, ám Magyarországon egyre kevesebb pénzt fordítanak a turizmus, azon belül is az egészségturizmus fejlesztésére. A fürdőfejlesztés kimaradt a Nemzeti fejlesztési tervből, felszámolták a Széchenyi-terv tízéves egészségturizmus-fejlesztési programját, s megszüntették a fürdőfejlesztésre kiírt nemzeti pályázatokat.

Hunyor Erna
2004. 09. 22. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nemzeti ügy az egészségturizmus fejlesztése, ennek ellenére a Medgyessy-kormány megszüntette az előző kabinet pozitív lépéseit e területen is – nyilatkozta lapunknak Bánki Erik, az Országgyűlés idegenforgalmi bizottságának fideszes tagja. Közölte: a gyógyfürdőket sújtó intézkedések része volt, hogy a fürdőfejlesztés kimaradt a Nemzeti fejlesztési tervből, felszámolták a Széchenyi-terv tízéves egészségturizmus-fejlesztési programját, megszüntették a fürdőfejlesztésre kiírt nemzeti pályázatokat, valamint július elsejétől egyoldalúan átalakították az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) gyógyfürdő-szolgáltatások ártámogatási rendszerét. Ennek eredményeként pedig – mondta – az Európai Unió tagjainak nyújtott egészségügyi ellátásokon belül rendkívül bonyolult és nehézkes, sőt bevezethetetlen lesz a gyógyfürdőkezelés. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az OEP-támogatások 2004. évi pénzügyi keretének emeléséről szóló tárgyalások a máig nem kezdődtek meg. A képviselő véleménye szerint mindezek alapján elmondható, hogy az MSZP–SZDSZ-kormány célja a polgári kabinet időszakában indított sikeres programok ellehetetlenítése, szétzúzása.
Bánki Erik hangsúlyozta: a gyógyfürdők bevétele és forgalma – a strandokkal szemben – az utóbbi időszak rossz időjárási viszonyai ellenére is nőtt. Mint mondta, a budapesti gyógyfürdők forgalma öt százalékkal, bevételeik pedig 14 százalékkal növekedtek. Úgy vélte, a gyógyfürdők további fejlesztése mindenképpen nemzeti ügy, mert kurrens cikk a nemzetközi piacon, adottságaink alapján jelentős előnyt élvezünk, hiszen a világ öt leggazdagabb gyógyvíz-nagyhatalma között vagyunk.
E terület kiemelt előnye az is, hogy itt nem érvényesül a szezonalitás, az ágazat időjárás-függősége pedig minimális. Szavai szerint érdemes áldozni a gyógyfürdők és strandok felújítására, fejlesztésére, hiszen csak a minőségi kínálat iránt van érdeklődés. Az adatok azt mutatják, hogy a budapesti gyógyfürdők esetében a felújítást követően 30, Hajdúszoboszlón 25, Gyulán pedig 15 százalékos forgalomnövekedést regisztráltak. Eszerint tehát – fogalmazott – 2003-ban az általános vendégforgalom visszaesése ellenére a gyógyszállók forgalma 16,5 százalékkal nőtt. Ugyanakkor az is egyértelműen látszik, hogy az új vagy felújított szállodák mindenütt várakozáson felüli eredményeket érnek el.
Bánki Erik kiemelte: a gyógyfürdők közelébe gyógyszállók és szolgáltatóegységek is szükségesek. Ezzel szemben ma azt látjuk, hogy a kormány megszüntette a gyógyszállók támogatását, kamattámogatásra pedig láthatóan nincs igény. A Nemzeti fejlesztési tervben maximum a háromcsillagos kategóriáig igényelhetnek fejlesztési támogatást a pályázók, ami éles ellentétben áll a közelmúltban megjelölt fejlesztési iránnyal, a minőségi turizmus megteremtésével.
A képviselő a sármelléki repülőtér fejlesztését is számon kéri a kabineten. Emlékeztetett arra, hogy a sármelléki repülőtér 1991 óta működik polgári létesítményként. 2000-ben az Orbán-kormány döntésével Debrecen és Sármellék kiemelten fejlesztendő regionális repülőtérré vált. 2001-ben a hévízi és a Balaton-parti turisztikai vállalkozások létrehozták a Balaton Air Egyesületet, amelynek feladata a reptér népszerűsítése.
2003. július 30-án a Medgyessy-kormány úgy döntött, „A sármelléki repülőtér tulajdonviszonyaiban és üzemeltetésében szükséges változásokat végre kell hajtani, valamint a repülőtér biztonságos és hosszú távon is megnyugtató működéséhez szükséges navigációs és utasforgalmi fejlesztéseket el kell végezni. Felelős: gazdasági és közlekedési miniszter, belügyminiszter, pénzügyminiszter. Határidő: 2004. április 30.”
Bánki hangsúlyozta, hogy az Országgyűlés 670 millió forint fejlesztési támogatás odaítéléséről határozott, amelyből a Draskovics-csomag 370 millió forintot néhány hét múlva elvont. A kormányhatározat végrehajtása érdekében pedig a mai napig nem történt semmi. Ugyanakkor a szállodák, szavahihetőségük és a légiutas-forgalom visszaesésének megakadályozása érdekében, 70 millió forint összegű biztosítékot adtak, pedig ezeket a kockázatokat más államokban – Horvátország, Törökország – a kormány vállalja magára. Arra is felszólította a kabinetet, hogy állítsa viszsza a határnyitási költségek elszámolásának korábbi rendszerét, mert a módosítás megoldhatatlan probléma elé állította a repülőteret fenntartó két kisebb önkormányzatot, és csődbe sodorhatja az üzemeltető sármelléki Balaton –West Airportot. Jelenleg ugyanis havonta ötmillió forintba kerül a reptér fegyveres őrzése. Végezetül Bánki Erik szerint a Magyar Turizmus Rt.-nek az eddigieknél nagyobb pénzügyi háttérrel és hatékonyabb eszközökkel kellene segítenie a repülős utak népszerűsítését.
– A gyógyturizmus fejlesztése valóban nemzeti ügy, olyannyira, hogy az előző kormány alatt megszületett döntések, a vissza nem térítendő támogatások jelentős részét 2002-2003-2004-ben a Medgyessy-kormány fizette, illetve fizeti ki – nyilatkozta korábban az MTI-nek Pál Béla turizmusért felelő politikai államtitkár. Közölte: az előző kormány által elindított tízéves egészségturizmus-program jelentős szerepet kap a készülő nemzeti turizmusfejlesztési stratégiában, és ebben az évben is lehetőség nyílik arra, hogy hazai forrásból támogatást kapjon a gyógy- és az egészségturizmus. Ezen a területen természetesen a túlfejlesztést is el kell kerülni, így idén sor került a fürdőberuházások szakmai és pénzügyi elemzésére, a jövőbeni fejlesztések feltérképezésére, valamint a vízkészlet felmérésére, a további lehetőségek feltárására is – tájékoztatott.

A lengyel származású amerikai utazási szakembereket tömörítő Society of Polish American Travel Agents (SPATA) Budapesten tartja közgyűlését október 3. és 9. között – közölte a Magyar Turizmus Rt. A konferenciára az 1959-ben alapított cég száz tagja látogat el. Az MT Rt. közleménye szerint negyven utazási iroda képviseletében hatvan gyakorló utazásközvetítő vesz részt a rendezvényen, akikkel a magyar szakemberek október 6-án találkozhatnak a Gerbeaud Ház különtermében megrendezendő Mini Trade Show-n. A SPATA-tagok elsősorban a 3+ csillagos szálláshelyek értékesítési munkatársaival, illetve olyan hazai partnerekkel szeretnének találkozni, akik megbízható, magas színvonalú utazási szolgáltatásokat kínálnak, nem luxusáron – olvasható a közleményben.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.