Szakértők szerint teljesen piacidegen, sőt a nyugat-európai gazdasági életben ismeretlen az egyes iparágakban eltérő mértékű társasági adó alkalmazása. A többkulcsos társasági adó egy-két európai országban ugyan létezik, ám azokban sem az egyes ágazatokat diszkriminálják, hanem a társaságok profitjától teszik függővé a mértékét. A Draskovics Tibor által bejelentett verzióval esetleg harmadik világbeli országokban találkozhatunk: Nepálban, Zimbabwében és Bangladesben – tették hozzá a lapunknak nyilatkozó szakértők.
A KPMG felmérése szerint az utóbbi időben az uniós kormányok nagy többsége csökkentette ennek az adónemnek a szintjét. Szlovákia például 25 százalékról 19-re mérsékelte a fizetési kötelezettség határát, Észtország viszont azt tervezi, hogy teljesen eltörlik a jelenleg 15 százalékos társasági adót. Az Európai Unióban a legalacsonyabb, 12,5 százalékos társaságiadó-kulcsot Írországban alkalmazzák. A magyar kormány társaságiadó-emelésre vonatkozó döntésével adómérték tekintetében felemeli hazánkat olyan gazdag országok közé, mint például Belgium, ahol 24,25–34 százalékos adót alkalmaznak. Sőt Angliát is a hátunk mögé utasíthatjuk a magas adók mértékében, hiszen a szigetországban a kisvállalatok csupán 19 százalékos társasági adót kötelesek fizetni. A társasági adó csökkentésének általános gyakorlata az unióban a piaci verseny kiéleződésével magyarázható, ugyanis a tagországok így szeretnék elérni a befektetők megtartását vagy elcsábítását.
origo.hu
Hatalmas áruházi balhé: rajtakapták a tolvajt, ezért bántalmazta a bolti dolgozókat
