A hatósági gázárak felülvizsgálata hagyományosan január és július elsején esedékes, ám elképzelhető, hogy idén változik a menetrend, s a Magyar Energia Hivatal (MEH) indítványára előbb lép a gazdasági tárca. A MEH nyár elején még nem javasolt áremelést, most azonban igen, s lapértesülések szerint ennek nyomán már a jövő havi számlánk is magasabb lehet.
A nemzetközi piacokon a gáz ára alapos késéssel követi a kőolaj ármozgását. Lukács Bea, a Mol Rt. sajtószóvivője arról tájékoztatott, hogy a piac negyedévente állapíthat meg új árat, méghozzá úgy, hogy az adott pillanatban a megelőző kilenc hónap ármozgását veszik figyelembe. A magyar szabályozás nem ezt a metódust követi. A tavaly nyáron meghozott új gáztörvényhez az októberben elfogadott kormányrendelet szerint alapesetben kétszer, január és július elsején van lehetőség az árak megváltoztatására. Ilyenkor – a forint árfolyamának a jegybank által becsült várható alakulásán túl – mindig az elmúlt hónapok konkrét számait és a következő időszak várható ármozgását veszik figyelembe. Ez a főszabály, csakhogy a MEH-től kapott tájékoztatás szerint a rendelet ezen túl viszonylag nagy mozgásteret biztosít a hatósági ár megállapításában a gazdasági miniszternek, kimondva, hogy a piaci környezet függvényében, szükség esetén a tárca vezetője bármikor léphet.
Bonyolítja a helyzetet, hogy a fentiek értelmében beszélhetünk egyrészt egy januártól júliusig és egy júliustól december végéig tartó „gázfélévről”, de létezik egy októbertől októberig tartó „gázév” is, erre az időszakra állapítják meg ugyanis a sávos gázártámogatások mértékét. A kisfogyasztóknak alanyi jogon járó kompenzációt tavaly kezdték el fizetni a Mol Rt. megemelt bányajáradékából, a támogatás összege jelenleg háztartásonként 1500 köbméteres éves fogyasztásig 2,7, 1500 és 3000 köbméteres fogyasztás között pedig 1,8 forint köbméterenként. Háromezer köbméteres éves fogyasztás felett nem jár támogatás.
Az előre hozott gázáremelésről először Varró László, a MEH ár- és gazdasági elemző főosztályának vezetője beszélt a Világgazdaságnak. Állítása szerint mindenképpen hozzá kell nyúlni a tarifához, hiszen az idei hatósági árakat a jelenleginél jóval alacsonyabb, 32,5 dolláros olajárszinthez igazították, márpedig a világpiacon ennél már régóta többet kínálnak egy hordó fekete aranyért. Emlékezetes: volt olyan nap, amikor a nyersolaj ára csaknem elérte a hordónkénti ötvendolláros, lélektaninak is tekintett szintet.
Igaz, az ár most némiképpen esett, de a kilenc hónapnyi csúszás miatt az árhatás már a jövő hónapban éreztetheti hatását. Az olaj már januárban is drága volt, s egészen mostanáig folyamatosan drágult. A Mol Rt.-től kapott tájékoztatás szerint ennek alapján már júliusban is esedékes lett volna az áremelés, csakhogy a forint dollárhoz viszonyított megerősödésének betudhatóan az olajtársaságnak 13 milliárd forintnyi árfolyamnyeresége keletkezett az idei év első hat hónapjában, amit a szabályoknak megfelelően zárolt, hogy később visszajuttassa a piac szereplőinek. Ez a pénz egy ideig elegendő arra, hogy a jelenlegi hatósági árak megmaradjanak, kérdés azonban, hogy meddig.
Lapértesülések szerint a kormány két lehetőséget fontolgat. Az egyik szerint október elsejétől csökkentenék a jelenleg érvényben lévő támogatási rendszert, s januárban emelnék meg a gáz tényleges árát. A másik verzió az, hogy a támogatási rendszerhez nem nyúlnak, januárban viszont nagyobb mértékben emelik a hatósági árat. A találgatások tisztázására irányuló kérdésünkre Varró László csupán anynyit közölt, hogy a MEH-ben mindennap készülnek árelemzések és különböző forgatókönyvek is, dönteni azonban a gazdasági miniszternek kell. Hasonlóan szűkszavú volt ez ügyben a GKM is. Az energetikáért felelős államtitkár, Hatvany György irodájában dolgozó Gordos Péter érdeklődésünkre azt válaszolta, hogy egyelőre még csak mérlegelik az alternatívákat.
Többe kerülhet az áram is. Ha felemelik a gáz árát, nagy valószínűséggel megemelik majd az elektromos áram tarifáját is. Ennek az az oka, hogy az utóbbi pár évben alaposan megváltozott a hazai áramtermelés szerkezete a fűtőanyag tekintetében, s amíg korábban a szenes tüzelési mód dominált, addig mára – a környezetvédelmi és az ezzel összefüggő támogatási rendszernek köszönhetően – megnőtt a gázzal üzemelő erőművek aránya. Egyes számítások szerint a gázból előállított áram mostanra elérte az össztermelés 30–40 százalékát.
