Beperelte az Egyesült Államok kormánya az ország nagy dohánygyártóit, mert az alperes cégek állítólag jogtalanul jutottak hatalmas haszonhoz, miután az ötvenes évektől kezdve – a kereset szerint – szándékosan félrevezették az embereket. A szövetségi állam jogi képviselői állítják, a Philip Morris US, a Reynolds American Inc., a Lorillard Tobacco, a Liggett Group, a Brown and Williamson és a British American Tobacco Investments vezetői még 1953-ban összegyűltek New Yorkban, hogy kidolgozzanak egy stratégiát, amellyel ötven évig becsapták az embereket – adta hírül a BBC. Többek közt dollárszázmilliókat költöttek olyan programokra, illetve bizonyos szervezetek támogatására, amelyek segítségével eltagadhatták vagy félremagyarázhatták a dohányzás és a daganatos betegségek közötti összefüggéseket megállapító orvosi bizonyítékokat – írta az MTI. Százmilliók mentek a reklámokra is, amelyek eredményeként számtalan fiatal lett a füst rabja. Mindez nem minden: a cégek szándékosan rászoktatták az embereket a dohányzásra, mindemellett a dobozokon jelzetteknél több nikotint tettek a cigarettába, hogy ezzel siettessék a folyamatot.
Az eljárást még 1999-ben indította az Egyesült Államok igazságügyi minisztériuma. A héten kezdődött per tétje 280 milliárd dollár (56 billió forint), a dohánygyártók a felperes szerint ötven év alatt enynyi extraprofithoz jutottak, és ekkora bírságot kellene befizetniük.
Megkérdeztük az önmagát Magyarország piacvezető dohányipari vállalataként hirdető British American Tobacco Hungaryt (BAT) az anyacég perének, illetve egy képzeletbeli hasonló hazai ügy esélyeiről. A BAT vállalati kapcsolatok és szabályozási ügyek osztályán annyit mondtak, ez egy nemzetközi ügy, amelyről nem kívánnak nyilatkozni. A cég honlapján a következők állnak:
„Számos olyan különleges tényező, amely az Egyesült Államokban perek indításához vezet, más országokban nincs jelen, ami arra enged következtetni, hogy a dohányipari társaságok elleni perekre ilyen formában és méretekben az Egyesült Államok határain túl valószínűleg nem kerül sor. A legtöbb jogrendszer nem teszi lehetővé a büntető kártérítések megítélését, nem ismeri a kereset (class action) intézményét, és nem adja meg a lehetőséget az ügyvédeknek, hogy sikerdíjas megállapodások révén hatalmas, akár több száz millió dolláros összegeket keressenek úgy, hogy közben kevés intézkedés történik a spekulatív esetek visszaszorítására (…) Aligha számít hírnek, hogy a dohányipar sok per célpontja, különösen az Egyesült Államokban. Arról viszont ritkán számol be a média, hogy az érintett társaságok eddig a perek túlnyomó többségét megnyerték.”
Ez sajnos így van – sommázta tapasztalatait Szécsy László, az Országos Dohányfüstmentes Egyesület (ODE) alelnöke, aki szerint Magyarországon az utóbbi időszak egyetlen kedvező fejleménye ebben a témakörben a dohányáruk jövedéki adójának emelése volt, ennek hatására ugyanis – meglepő módon – az ötvenévesnél idősebb nők kevesebbet, illetve kevesebben dohányoznak, mint korábban. Az ODE és a Magyar Gallup Intézet monitoringvizsgálata 1995-ben, 2000-ben és idén is felmérte hazánkban a dohányzási szokásokat. Kiderült: az alacsonyabb jövedelmi kategóriákban jóval magasabb a dohányosok aránya, mint a jól keresők között. Országos átlagban a népesség harminc százaléka dohányzik. A számok lassan csökkenő tendenciát mutatnak, viszont az utóbbi öt évben drámaian megnőtt a dohányzást a gyermekkorban elkezdők aránya: a 2000-ben mért 25 és 20 százalékkal szemben ma már a férfiak 35 és a nők 27 százaléka tizenhat éves kora előtt nyúl először cigaretta után. Ahogy a szakemberek megfogalmazták: a dohányzás a szegények különadója.
Szigor a határokon. Hétfőtől megszigorodtak a dohányimport szabályai hazánkban. Az azóta eltelt néhány napban a keleti határszakaszon 30-40 százalékkal visszaesett az átmenő forgalom – tájékoztatta lapunkat Sipos Jenő, a vám- és pénzügyőrség szóvivője. Elmondta: tegnap délutánig összesen 130-an töltöttek ki dohányimport miatt vámáru-nyilatkozatot, sokan pedig egyszerűen visszafordultak a határ túloldaláról. Az új szabályok értelmében minden magánember évente összesen legfeljebb kétezer szál cigarettát hozhat be vámmentesen. Ebből az is következik, hogy két doboz füstölnivaló behozatala után már vámáru-nyilatkozatot kell kitölteni, így regisztrálják, hogy a polgár átlépi-e az éves megengedett mennyiséget. (G. B.)
