A Kárpát-medence több nép évezredes együttélésének színtere, ahol éppen úgy jelen volt az együttműködés, a közös akarat számos szép példája, mint a nemzetiségek közötti összekoccanások, leszámolások. Az Osztrák–Magyar Monarchia első világháborút követő nagyhatalmi felosztása, Trianon az itt élő népeket is alapvetően érintette. Az addig gazdasági, társadalmi, infrastrukturális természeti egységet megtestesítő történelmi Magyarországot a békeszerződés után államhatárok szelték keresztül-kasul, és többször átrajzolva sem jött létre a regionális egységek határaival való egybeesés. Az államok egymás iránti gyanakvása, ellenséges politikája hosszú időn át lehetetlenné tette a Kárpát-medence egészének minden itt élő nép hasznára történő bemutatását. Éppen ezért időszerű a Kárpát-medence politikai földrajzi problematikájáról beszélni. Ez a kétévente megrendezendő konferenciasorozatnak a negyedik része.
A magyarországi politikai földrajz – mint például a kisebbségek elhelyezkedése a Kárpát-medencében, a térségek, régiók természetföldrajzi kapcsolódása, a folyók, vizek, a vasúthálózat összefüggéseinek kutatása – a második világháború után gyakorlatilag megszűnt, és mint fasiszta áltudományt indexre tették – magyarázta Pap Norbert. A kilencvenes évek elején a szomszédos államok legtöbbje, az úgynevezett kisantantországok területi egysége felbomlott, új államok, határok jöttek létre, új nacionalizmusok keletkeztek, amelyek újabb feszültségeket gerjesztettek. Ebben az időben kezdték a pécsi egyetemen létrehozni azt a politika-földrajzi műhelyt, amely e konferenciákat időről időre megszervezi.
Az egykor Teleki Pál által vezetett tanszék a „tájállam” megszűnésével, a Trianon által felvetett problémákra kereste a választ, amelyek gyökere máig nem szűnt meg Pap Norbert szerint. Ma is megoldatlan közös vizeink állapota: a Tisza romániai ciánszennyezése bennünket is érintett. Az áradások nemcsak az Ukrajnához tartozó Kárpátalját, Románia erdélyi falvait érik, hanem Magyarországot is. Ennek okait, a mértéktelen erdőirtások hatását kutatni kell. A Duna elterelése, a vízlépcső nemcsak szlovák ügy, hanem a magyarokra is tartozik. Nem határmódosításokról van szó, hanem a szomszéd államok gondolkodásáról.
A tanszékvezető szerint fontosak a határkérdéssel kapcsolatos kutatások. Ma is gondot okoz a határ mentén élő lakosság helyzete. Amíg a történelmi Magyarország települései az integrálódás miatt gazdaságilag többé-kevésbé egyenletesen fejlődtek, addig a trianoni határok létrejötte térszerkezetileg súlyosan érintette a valamikor jómódú, prosperáló falvakat, városokat. Például a déli határsáv, a szlovén–magyar, a horvát–magyar határ menti lét évtizedekig komoly hátrányokat jelentett, jelent az ott élőknek – mondta Pap Norbert. Intézetük szakemberei elemzik ennek a hátránynak az okait s lehetséges feloldását. A nyugati határon végighúzódó vasfüggöny, de főként a déli határ kemény őrzése, a jugoszláviai szomszédság, az úgymond potenciális háborús határövezet elzárta a külvilág elől ezeket a településeket, elmaradtak a fejlesztések, nem épültek utak. Ami együtt járt a népesség elvándorlásával és a térség lassú sorvadásával. Igaz, az is megállapítható, hogy – ellentétben a déli határral – a nyugati határ menti települések az eltelt másfél évtizedben látványos fejlődésnek indultak. Az elzártság okozta hátrány ott már a múlté.
A Kárpát-medence politikai, földrajzi problematikájának kétnapos konferenciáján csaknem harminc tudományos kutató szólal meg. Többek között szó lesz Hajdú Zoltán előadásában, hogy mit tehetnek a térségben élő népek a Kárpát-medencéért. Izgalmasnak ígérkezik a délvidéki Hornyák Árpád megszólalása a „nagyszerb” eszme kialakulásáról. Ez Jugoszlávia szétesésénél és a vajdasági magyarverések tükrében sok mindenre választ adhat. A kisebbségek és etnikumok Kárpát-medencei politikai képviseletét elemzi Eszlári Edit. Romániában az utóbbi öt évtized városi népességszámának változásait Elekes Tibor vázolja fel. De szó lesz Tarján István biztonságpolitikai szakértő előadásában a terrorgyanús személyek megjelenéséről a térségben. Horváth Béla volt országgyűlési képviselő a budapesti agglomeráció és a választási földrajz témakörét veszi górcső alá. Ez annál inkább is aktuális, mivel a főváros lakossága jelentősen csökkent, a jobbmódú, középosztálybeli lakosság az előző évtizedben az élhető környezetet keresve Budapesttől nem messze, a zöldövezetekben telepedett le. Ez a demográfiai változás markánsan megmutatkozik a négyévenkénti választási irányultságban is.
A konferencia fő szervezője, Pap Norbert sajátos témakört érint felszólalásában, az úgynevezett effektív államterület problémáját Magyarországon. Ez a modern politikai földrajz egyik kutatási területe, amely arról szól, hogy egy adott államhatalom területének szuverenitását nem mindenhol tudja azonos intenzitással gyakorolni. Az egyetemi docens szerint ez Európában kevésbé jelent problémát, mert ott általában sűrű a településhálózat, és a helyi társadalom régóta belakta a térséget, jól működik a közigazgatás. Tehát ez az úgynevezett telepes államokban okoz gondot, ahol lakatlan vagy ritkán lakott térségre települ rá egy népesség – ez jellemző például Kanadára, Brazíliára, Ausztráliára vagy Szibériára. Ott más intézkedéseket és komoly többletköltséget igényel az államhatalom gyakorlása. Így az orvosi ellátást Ausztrália ritkán lakott településein nem a körzeti orvos, hanem a kisrepülővel érkező orvos vagy egészségügyi személyzet látja el. Kanadában a hatósági munka biztosítása – például a banditizmus elleni harc – az alig lakott, óriási kiterjedésű hegyvidékeken, erdőségekben, tavak környékén a királyi lovas csendőrség feladata.
Hasonló típusú gondok, persze más méretekben, idehaza is felfedezhetők. A magyarországi ritkán lakott külterületek, aprófalvak, a vasúti vagy gátőrházak lakói, a tanyavilág a hatóság számára kevésbé elérhető, ellenőrzött. Ezeken a településeken sajátos szociokulturális hátterű népesség él, alacsonyabb iskolázottsággal, szerényebb életnívóval. A pécsi politika-földrajzi intézet felmérése szerint ezeket a ritkán lakott helyeket az államhatalom „vigyázó, gondoskodó” tekintete többnyire elkerüli. Pap Norbert szürke zónának nevezte azt a jelenséget, amelyben a volt cselédség újjáéledésének mozzanatai fedezhetők fel. Példának említette kutatásuk helyszínét, a szűk negyedmillió lakosú Tolna megyét, ahol hivatalosan hétezer ember él külterületen, lepusztult épületekben, infrastrukturálisan elmaradott, hátrányos körülmények között. Sokan nincsenek bejelentve, a valós létszám feltehetőleg jelentősen meghaladja a hétezret. Az önkormányzatok csak részben tudják ellátni kötelező feladataikat, azaz itt – az egyetemi docens szavaival élve – meggyengült az állami szuverenitás.
A politika-földrajzi és területfejlesztési tanszék vezetője a Kárpát-medencei kutatások mellett megemlítette másik nagyon fontos oktatási-kutatási területüket, az öt éve működő Kelet-Mediterrán és Balkán Tanulmányok Központját, amelynek egyben ő az igazgatója. Ezt az intézetet azért hozták létre, mert az Európai Unióhoz való csatlakozással a Balkán felé is új lehetőségek nyíltak meg. A régióban és az önkormányzatoknál is jelentősen megnőtt az igény a balkáni térséggel, a kapcsolatokkal tisztában lévő szakemberek iránt. Ezt a szakirányú, diplomát adó képzési munkát is elvállalta az intézet, hiszen Pécs földrajzilag is közel van a Balkánhoz.
origo.hu
Zápor és 30 fokos hőség várható
