Ellentétes hatásokat vált ki a bankrendszert érintő többlet adókötelezettség a kormány által kommunikált szándékával – jelentette ki lapunknak Hargitai János, a Fidesz képviselője. Mint ismert, a kormány úgy tervezte, hogy 16 százalékról 24-re emeli a pénzintézetek társasági adóját, ám a konstrukció a pénzintézetek ellenállása miatt megbukott. Ezért a nagyobb bankokkal folytatott egyeztetéseket követően a kamatkülönbözeti adó bevezetése mellett döntött a kabinet. Hargitai rámutatott: míg a takarékszövetkezetek esetében a társasági adó tervezett emelése – a tavalyi számokat figyelembe véve – 770 millió forintos többlet adóbefizetést eredményezett volna, a kamatkülönbözet-adó esetén ez az összeg 2600 millió forint. A jelentős – háromszoros – eltérés oka, hogy a takarékszövetkezetek részesedése a bankrendszer eredményéből kisebb, mint a bankrendszer összesített kamatkülönbözetéből. Mint mondta, a takarékszövetkezetek esetében nem beszélhetünk extraprofitról, a kormány döntése mégis őket sújtja leginkább. A képviselő rámutatott: míg 2003-ban egy bankfiókra eső nyereség 189,4 millió forint volt, addig a takarékszövetkezetek esetében ez csupán 5,9 millió forint volt. Ugyanakkor a különbözetadó következtében a bankok 23,4 százalékos adót fognak fizetni, ezzel szemben a takarékszövetkezetek 37,11 százalékot. A kieső bevételek miatt fennáll a veszélye annak, hogy a kisebb településeken bezárják a fiókokat. Végezetül Hargitai elmondta: amennyiben a kormányzat célja a több mint 1700 kirendeltséget számláló, alapvetően magyar magánszemélyek tulajdonában lévő szektor megőrzése, úgy azt inkább támogatni kellene, s nem adókkal sújtani.
– A kormány javaslata szerint a 6 százalékos különadó igazodik a takarékszövetkezetek tőkehelyzetéhez, nem kell megfizetni a különadót azoknak a takarékszövetkezeteknek, amelyek saját tőkéje idén nem éri el a 250 millió forintot, s tagjaik számára az adóévre vonatkozóan részesedést nem állapítottak meg – erről tájékoztatta Draskovics Tibor pénzügyminiszter tegnap az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség képviselőit.
Az Ipartestületek Országos Szövetsége (Iposz) attól tart, hogy a kamatkülönbözet megadóztatása esetén a bankok elfordulhatnak a kisvállalkozások hitelezésétől – nyilatkozta Kassai Róbert, az Iposz alelnöke az MTI-nek. Az alelnök kifejtette, hogy a bankok az elveszett nyereség pótlására vélhetően csökkentik majd költségeiket, és ez érinti a kisvállalkozók hitelbírálatát, amely munkaigényes és fajlagosan drága a bankoknak.
Elszállt a deficit? Az előző negyedévi 1,7 milliárd eurónál 600 millióval magasabb, 2,29 milliárd eurós folyó fizetésimérleg-hiányt várnak az elemzők a második három hónapra – derül ki a Napi Gazdaság elemzői konszenzusából. A fél év végén így 4 milliárd euró körül alakult a folyó deficit. A jegybank csütörtökön teszi közzé a második negyedéves adatot. Az év végére 7,047 milliárd euró hiányt mutat a konszenzus, a jegybank legutóbbi inflációs jelentésében 7,2, a Reuters legutóbbi felmérésében pedig 6,84 milliárd euró hiányt jelez előre. (MN)
