Több mint egymillió tonna hazai alapanyagot dolgozott fel tavaly a magyar tartósítóipar, amelyből 642 ezer tonna készterméket gyártottak. E mennyiségből 204 ezer tonnát itthon, 438 ezer tonnát külföldön értékesítettek. A zöldséget, gyümölcsöt feldolgozó szakágazat összes árbevétele elérte a 230 milliárd forintot, amiből a tartósítóipar kétharmados arányban részesedett – nyilatkozta lapunknak Galambos József, a Magyar Tartósítóipari Szövetség titkára. Hozzátette: a 2003-as év eredményei illeszkednek az utóbbi néhány év tendenciáihoz, amelyeket mennyiségileg kiegyensúlyozott belföldi értékesítés jellemzett meghatározó export mellett. Szeptember közepére a feldolgozóipar túl volt a legnagyobb dömpingen, annak ellenére, hogy minden növénynél kéthetes csúszás volt a betakarításban. Lezárult a meggy- és a zöldborsó-feldolgozás, szeptember végére pedig véget ér a paradicsom- és a csemegeuborka-szezon is, a csemegekukorica „dobozolása” azonban az első fagyokig eltart majd.
Az év elejei helyzetet óvatos, visszafogott magatartás jellemezte, ami a szerződésekben is megmutatkozott, mert a feldolgozók átlagosan 10-15 százalékkal kevesebb nyersanyagmennyiségre kötöttek termeltetési szerződést. Ennek hatása a szezon végéhez közeledve megmutatkozik, mert az idei év teljesítménye ilyen arányban múlja alul a tavalyi esztendőt – mondta Galambos. A szezon, sőt 2004 nagy vesztese a csemegeuborka, amely kisebb részben az uniós szabályozás, sokkal jelentősebb részben pedig a két-három éve már tapasztalható, kedvezőtlen piaci hatások eredményeként szorul vissza. Három éve itthon még 56 ezer tonna nyersanyagot vett át az ipar, tavaly azonban már csak 36 ezer tonnát, az idén pedig várhatóan ez a mennyiség 30 ezer tonna alatt lesz. A csemegeuborka termelése klasszikusan a kistermelői körhöz kapcsolódik. Három éve a feldolgozók még húszezer kistermelővel álltak kapcsolatban, sajnos az ő számuk a felvásárlással arányosan csökkent. Mindez – folytatta Galambos – egyrészt az exportpiacokon tapasztalható értékesítési válsággal és a forint erősödésével függ össze, ami főleg a dollárelszámolású piacokon nem volt kedvező, másrészt az EU-csatlakozással. A belépéssel ugyanis a korábbi támogatások megszűntek, az idén nem kaptak támogatást az uborkatermelők. (Elsősorban azért, mert az uborkát főként kiskertekben termelik, amelyek gyakran belterületen találhatók, ezért nem is támogathatók.) A támogatások megszűnése miatti pénzbeli kiesés másfél milliárd forintra tehető. Ez a nyersanyagul szolgáló uborka összértékét tekintve 30 százalékos forráshiányt eredményezett, de ilyen értékesítési környezetben azt a feldolgozóipar nem tudta egészében átvállalni. Ezt tetézte, hogy az idei feldolgozási szezonban az alapanyag 10 százalékát már importból fedezték a gyártóüzemek. Ezért a szakma sem fest rózsás képet magának: előfordulhat, hogy a termelőüzemek, elsősorban a házi savanyúságokhoz köthető kis cégek harmada bezár. Nem voltak még látványos üzembezárások, de az említett okok miatt a feldolgozók egy része el sem indult ebben a szezonban, illetve csökkentette termelését – tette hozzá a titkár.
A szakember a zöldborsó feldolgozásával kapcsolatban elmondta, hogy a szezon befejeztével az idei feldolgozott mennyiség pontosan még nem ismeretes. Az biztos, hogy a vetésterület csökkent, a jó termés miatt viszont várhatóan a tavalyihoz hasonló (70 ezer tonnányi) mennyiséggel lehet számolni. A zöldborsókonzervek fő piaca annak ellenére Oroszország, hogy ott nyomott árakon lehet csak értékesíteni a terméket. A zöldborsókonzervnek itthon továbbra is stabil a piaca, mert a csatlakozás után ugyan a vámok megszűntek, mégsem jelentek meg a belföldi kereskedelemben az importtermékek, ami a terület versenyképességének megőrzését bizonyítja. Az unió szabályozási rendszere azonban jelenlegi formájában nem kedvez a magyarországi paradicsomfeldolgozásnak, abban a déli államok jelentős többletelőnyöket élveznek – tért rá a következő ipari növényre Galambos József. Ismertette: tavaly 220 ezer tonna ipari paradicsomot vásároltak fel, az idén azonban várhatóan csak 150-160 ezer tonnát dolgoznak fel. Ez közvetlen összefüggésben van az uniós csatlakozással, a huszonöt tagállamban 8,5 millió tonna paradicsomot szüreteltek, amely menynyiség fele Olaszországban terem. Az EU támogatási küszöböket (országkvótákat) működtet, hazánk 130 ezer tonnára kapott keretet, így néhány éven belül eldőlhet, hogy itthon folytatódhat-e a paradicsomfeldolgozás.
A meggyszezonról Galambos József úgy tájékoztatott, hogy eddig átlagosan évi 30 ezer tonna meggyet vásároltak fel a feldolgozók, az idei szezonban felvásárolt mennyiség azonban valószínűleg elmarad ettől a szinttől. A meggyszezont mennyiségileg és minőségileg is kiváló termés jellemezte, rendkívül alacsony felvásárlási árak mellett. Mindez azért következett be, mert a Németországba irányuló magyar frissáru-export hosszabb időre leállt, és a több ezer tonnányi mennyiség ráült a magyar piacra, 60 forintos felvásárlási árakat eredményezve. A szakember emlékeztetett arra, hogy a meggypiacon évről évre hektikusan alakulnak az árak, amit a termelők és a feldolgozók önerőből nem képesek kezelni. Itt azonban nemcsak pénzről van szó, hanem sokkal inkább piacszabályozásról, amit központi segítség nélkül nem lehet megoldani – tette hozzá.
Sokkal jobb a helyzet a csemegekukorica esetében, amelynek termelésében tavaly Magyarország világviszonylatban a másodiknak számított 500 ezer tonnát is meghaladó nyersanyag feldolgozásával. Az idén ez a mennyiség 10 százalékkal csökken, mert ekkora mértékű termeléskorlátozást határoztak el a legjelentősebb feldolgozók részben az előző évben megnövekedett készletek miatt – számolt be a sikernövény eredményeiről Galambos József. Tavaly a exportra kerülő magyar konzerv- és fagyasztott termékek együttes értéke 150 millió dollárt tett ki, amihez még a belföldi fogyasztás is társult. A csemegekukorica piaca jelentős, összeurópai forgalma 100 milliárd forintra tehető, piaca pedig érettnek mondható. Ez azt jelenti, hogy már nincs meg benne a növekedéshez szükséges korábbi dinamika, amely a korábbi éveket jellemezte. A szövetség titkára kitért rá, hogy az uniós csemegekukorica-piacra hatással lehet az Egyesült Államok, amely a legnagyobb termelő, és amely forgalmaz génmanipulált (GMO) növényekből készített termékeket. Az eddigi tapasztalatok viszont azt mutatták, hogy azokon a területeken, ahol engedélyezték és bevezették a GMO-termékek forgalmazását, jelentős visszaesés volt tapasztalható. A hazai gyártók azonban továbbra sem tartják időszerűnek, és a közeljövőben nem is tervezik a genetikailag módosított fajták feldolgozását a fogyasztók bizalmának megőrzése céljából. A magyar termékek versenyképességéről a szakember azt mondta, az lemérhető azon, hogy a kereskedelmi láncok egyre inkább nemzetközi beszerzéseket hirdetnek, illetve ilyen tendereket írnak ki. A magyarországi kereskedelmi láncokban azonban a konzervek 90 százaléka magyar termék. Az importot is főként a halkonzervek, a prémium kategóriába tartózó dzsemek és a trópusigyümölcs-konzervek képviselik.
Fontosabb konzervipari termékek 2003. évi exportadatai
Érték
Mennyiség (t) (ezer USD) (ezer euró)
Zöldségkonzervek 325 689 256 884 227 549
Ebből: savanyúságok 73 260 54 325 48 132
Paradicsomból készült termékek 20 825 18 127 16 084
Főzelékkonzervek 93 423 65 973 58 341
Csemegekukorica-konzerv 138 181 118 458 104 992
Gyümölcskonzervek 82 476 75 142 65 994
Ebből: dzsemek 1693 1610 1423
Befőttek 31 135 34 858 30 526
Almalé és -sűrítmény 46 648 38 674 34 045
Konzervált zöldség-gyümölcs
összesen 406 665 332 026 293 543
Forrás: Magyar Tartósítóipari Szövetség
Kötelező címkézés. Az Európai Parlament (EP) szeptember elején szavazta meg a génmanipulált élelmiszerekre vonatkozó új szabályozást, amely gyakorlatilag véget vet az öt évvel ezelőtt elrendelt moratóriumnak. A képviselők ezzel a tagállamok által már korábban jóváhagyott rendelkezésre bólintottak rá, így várhatóan ősztől kötelezővé válik az élelmiszerek csomagolásán feltüntetni, ha azok 0,9 százaléknál több biotechnikai beavatkozásnak alávetett alkotórészt tartalmaznak. Az Egyesült Államokat azonban nem nyugtatja meg az EU lépése, a címkézést a piacvédelem burkolt formájának tartja. Az EP zöldképviselői ugyanakkor felszólították George Bush amerikai elnököt, hogy rendelje el ő is a kötelező címkézést, mert közvélemény-kutatások szerint az amerikaiak 93 százaléka az EU megoldásához hasonlót akar, és 52 százalékuk nincs meggyőződve arról, hogy a genetikailag módosított élelmiszer az egészségre ártalmatlan.
