Terepszemle

A Fejér megyei múzeumi szervezet központjaként dolgozó székesfehérvári Szent István Király Múzeum 2001 nyarán kapott megbízást az M6-os autópálya megyét érintő 54 kilométeres szakaszának régészeti szempontú terepbejárására – tudtuk meg Fülöp Gyula régész-múzeumigazgatótól. A fehérvári megyei múzeum, valamint a dunaújvárosi Intercisa Múzeum régészei 2001 őszén és 2002 tavaszán járták be a terepet. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem régészeti tanszéke szolgáltatta a munkához a térinformatikai rendszert, a víz- és terepszintet, vízfolyásokat feltüntető alaptérképet. Az ELTE készíttette el a légi felvételeket sztereokamerával, hatvanszázalékos átfedéssel, ami tökéletes tereprekonstrukciót tesz lehetővé – tájékoztatott Ratzky Pál tanszékvezető.
A szakemberek hatvankét lelőhelyet regisztráltak Fejér megyében, ennek egynegyedét már korábban ismerték. (Az M6-os teljes nyomvonala négy megyét érint: Pest, Fejér, Tolna és Baranya megyét.) Az építtető és a megyei múzeum között az ősszel megkezdett tárgyalások nehezen haladtak, csak májusban kötöttek szerződést. Ez azt jelenti, hogy az ásatást a nyáron kezdhették el, kiesett a tavalyi szeptember–október–november és az idei március–április. Tovább hátráltatta a régészek munkáját, hogy a Nemzeti Autópálya Rt. nem tudta időre kisajátítani a területeket. Végül „köztes megoldást” találtak, hivatkozással arra, hogy az előző kormány idején megkezdett autópálya-építés mint országos, közösségi célú beruházás abszolút elsőbbséget élvez, ezért a tulajdonos köteles eltűrni a szakmai (régészeti, víz- és gázszerelési) előmunkálatokat. Erről a közigazgatási hivatal rendelkezett, fellebbezésnek helye nincs. Szerencsére a régészek nem kerültek konfliktusba az érintett tulajdonosokkal. (Ahol nagyon sürgette őket az idő, meg tudtak állapodni velük, és elkezdték a munkát azzal, hogy ha esetleg változna a nyomvonal, és mégsem arra menne az autópálya, a munka befejezése után gondosan visszatöltik alulra a külön tárolt rosszabb földet, fölülre a humuszt.)
A végül 2004. május 17-én megkötött szerződés alapján 2004. szeptember 30-ig huszonnégy helyszín megelőző feltárására kaptak lehetőséget. (Ez a terület teljes régészeti kutatását jelenti.) Egyes területek feltárására bevonták a Pécsi Tudományegyetem régészeti tanszékét, a munkákat a régészhallgatók Visy Zsolt régészprofesszor felügyeletével végzik.
A fent említett szerződésben szerepel, hogy a további harmincnyolc lelőhelyet, valamint azokat, amelyek esetleg később kerülnek elő, akkor tárják fel, ha megkezdődik az autópálya-építés. Az első szakaszban, amikor a gépek leszedik a legfelső humuszréteget, a bolygatatlan talajban világosan kirajzolódnak a korábbi betöltések, például a sírok foltjai. (Régebben ezt a munkát kézzel végezték, lapáttal „nyesték meg” a földet.) A szakszerű feltárásért mindenütt a megyei múzeumok a felelősek.
A szakemberek tudják, hogy ezt a területet, a Duna régi árterületét a neolitikumtól kezdve folyamatosan lakták, rendkívül gazdag tehát régészeti lelőhelyekben. A megyei múzeum igazgatója maga is több éven keresztül vezetett itt ásatásokat. A jelenleg folyó huszonnégy megelőző feltárással, amelyet Fülöp Gyula fog össze helyettesével, Szalai Tamással, határidőre elkészülnek. Nehezíti azonban a dolgukat, hogy a nyomvonal-változtatások miatt újabb terepbejárásokra lehet szükség, és ezeket szoros határidejű munkáikkal egy időben kell elvégezniük.
Ferch Magda