Egyelőre nincs kialakult álláspontja Magyarországnak a török csatlakozással kapcsolatban – jelentette ki egy tegnapi sajtótájékoztatón a Külügyminisztérium integrációs és külgazdasági államtitkárságának vezetője. Gottfried Péter elmondta, hogy a magyar kormány az Európai Bizottság bővítési javaslatcsomagjának októberi megjelentetését követően alakítja ki pozícióját arról, támogatja-e a tárgyalások megkezdését Ankarával. Az integrációs államtitkár általános álláspontként kifejtette: amennyiben egy jelölt ország teljesíti a koppenhágai kritériumokat, akkor nem lehet megtagadni tőle a csatlakozás lehetőségét.
A Guardian minapi számában egyébként összeállítást közölt a török tagságot támogató és elutasító országokról. A brit lap szerint (amely azonban nem részletezte, hogy milyen szempontok szerint kategorizált) Magyarország „megosztott” a kérdésben, akárcsak az európai uniós tagállamok többsége. Egyértelmű támogatóként a német kormánypártokat, Nagy-Britanniát, Olaszországot, Spanyolországot, Portugáliát, Finnországot, Svédországot, Csehországot, Szlovákiát és Írországot tüntette fel a napilap. Az elutasítók táborába Luxemburgot és Ausztriát sorolta a cikk szerzője.
Ez utóbbi vélekedést erősítheti egyébként az osztrák államfő nyilatkozata is. Heinz Fischer ugyanis egy interjúban úgy vélekedett, hogy még egyszer és egészében mindent át kellene gondolni a török EU-csatlakozási tárgyalásokkal kapcsolatban. A török EU-tagsággal kapcsolatban türelemre van szükség – jelentette ki a Kurier című osztrák lapnak az osztrák köztársasági elnök. Mint mondotta: meg kell várni az Európai Bizottság jelentését, hogy az milyen értékelést fog tartalmazni. Az államfő szerint Törökországgal kapcsolatban egyrészt az Európai Unió szavahihetőségéről van szó, hiszen a szervezet már hosszabb ideje a tagság lehetőségével kecsegteti Ankarát, amennyiben Törökország reformokat vezet be. Másrészt azonban érdemes lenne mindent még egyszer alaposan átgondolni annak elkerülése érdekében, hogy a tárgyalásokon eredmény születik ugyan, de kudarccal végződik a ratifikációs folyamat, akár egy népszavazáson vagy az EU-államok nemzeti parlamentjeiben.
Feloldják a szankciókat? Az Európai Unió országai tegnap megtették az első lépést afelé, hogy feloldják a fegyverszállítási tilalmat és a gazdasági büntetőintézkedéseket Líbiával szemben. Az EU 25 tagországa brüsszeli nagyköveteinek szerdai ülése után diplomáciai forrásokból kiszivárgott: a tagországok Olaszország sürgetésére elfogadták, hogy fel kell oldani az EU által 1986-ban életbe léptetett fegyverszállítási tilalmat. Az EU országok nagykövetei egyben javaslatot fogadtak el az észak-afrikai országgal szemben az ENSZ által elrendelt gazdasági büntetőintézkedések részleges feloldására. (MTI)
