Könnyek szöktek a szemtanúk szemébe, és nem kizárólag a füst miatt – írta tegnap a német Bild internetes kiadása a weimari tűzvészről. Csütörtök este fél kilenc körül lobbant be az Anna Amália hercegnőről elnevezett könyvtár tetőszintje. Bár a tűzoltók három óra alatt megfékezték a lángokat, az első becslések szerint 25 ezer kötet helyreállíthatatlanul megrongálódott, vagy szénné égett az itt őrzött több tízezer egyedi darab közül.
A károsodott vagy megsemmisült kiadványok között lehetnek példányok a világ legnagyobb Faust-gyűjteményéből, eredeti Schiller- és Herder-kéziratok, illetve a tízezer korabeli Shakespeare-kötet számos darabja. Miként a weimari Klasszika alapítvány elnöke tegnap közölte: a rokokó termekből sikerült kihozni ötvenezret a XVI–XVIII. századi zenemű- és irodalmi kiadványok közül, jóllehet ezeknek legalább kilencven százalékát átitatta az oltóanyag. Ezért a megmaradt példányokat örökre mélyhűtőbe helyezték, nehogy szétessenek. A tűzoltóság engedélyezte, hogy az alapítvány dolgozói közül százhúszan láncot alkotva részt vehessenek a művek mentésében. Összesen csaknem százhúszezer felbecsülhetetlen értékű művet sikerült biztonságba helyezniük, egy részüket abban a könyvtár alatt épülő föld alatti helyiségben, amelynek megnyitását – Könyvek Kincseskamrája néven – jövőre tervezték. Egyebek közt épen maradt egy 1543-ban kiadott Luther-biblia is, viszont hátra kellett hagyniuk néhány értékes festményt és szobrot.
Egyelőre felbecsülni sem tudják az anyagi kárt, annyit mondanak a szakértők, hogy több tíz millió euróra is rúghat. A történelmi könyvtár törzsépületét egyébként épp az elkövetkezendő években akarták ellátni egy nyolcmillió eurót érő tűzbiztonsági berendezéssel.
Pótolhatatlan gyűjtemény. Az épület 1565-ben készült el, majd a Zöld kastélyt 1691-ben alakították könyvtárrá. Anna Amália weimari hercegnő 1761-ben rakta le az egyedülálló gyűjtemény alapjait. Később Goethe gondozta és bővítette az állományt. Ez volt az első könyvtár, amelyet a világörökség részévé nyilvánítottak.
