Egyedül maradt a Pénzügyminisztérium (PM) a hét elején kirobbant költségvetési számháborúban: a jegybankon és a szakmai szervezeteken túl mára valamennyi hazai és külföldi elemző is úgy gondolja, hogy az idei évre tervezett – és egyszer már módosított – államháztartási hiány tarthatatlan. Lapunk pénzügyminisztériumi forrásokból úgy értesült, hogy a tárca vezetése válságstábot hívott össze a költségvetési hiány kezelésére.
Palócz Éva, a Kopint-Datorg Rt. vezérigazgató-helyettese lapunk érdeklődésére elmondta: a jelenlegi költségvetési vita nem új keletű, hiszen a jegybank, a Kopint-Datorghoz hasonlóan, eddig is pesszimistábban ítélte meg az államháztartási folyamatokat, mint a pénzügyi tárca. Palócz Éva szerint az idei év első nyolc hónapjának adatai alapján szinte elképzelhetetlen, hogy a PM által előirányzott hiányterv teljesüljön. – A költségvetésnek le kell csökkentenie a kiadásokat a bevételek szintjére, hiszen az adókat nem lehet tovább emelni – hangsúlyozta a gazdaságkutató intézet vezetője.
Külföldi elemzők szerint az Európai Unió pénzügyi vezetésének bizalmát is elveszítheti hazánk, ha nem tudja tartani az idei államháztartási deficitcélt. A gazdaságkutatók úgy vélik, hogy ha a nagy hitelminősítő intézetek leminősítik Magyarországot, akkor az ország fizetőképességének megőrzése céljából újra kamatemelésre kényszerül a Magyar Nemzeti Bank.
A Dresdner Bank legújabb jelentése hangsúlyozza: a vártnál gyengébb magyar költségvetési teljesítmény után a kormány hamarosan egy új, öt százalékhoz közeli előirányzatot fog megadni. A vezető londoni befektetőház szerint az augusztusi adatok alapján a 2004-re várható államháztartási hiány végül eléri a GDP 5,5 százalékát.
Mint ismeretes, Járai Zsigmond jegybankelnök szerdán közölte: a gazdasági folyamatokban az államháztartás túlköltekezését a piacok nem tolerálták, és a befektetők többsége elvesztette bizalmát a magyar gazdaságpolitikában. Járai szerint nem tenne jót az ország megítélésének, ha az idei államháztartási hiány alakulásával kapcsolatban megismétlődne a múlt évi kommunikáció. A jegybank számításai azt mutatják, hogy nemcsak a PM által előírt 4,6 százalékos GDP-arányos értéknél, de még a jegybank által korábban előre jelzett, 5,4 százalékos deficitnél is nagyobb lehet a tényleges hiány.
A külföldi befektetési házak és piacfigyelők valószínűsítik, hogy a kiugróan magas költségvetési hiány miatt hamarosan távozni kényszerül Draskovics Tibor pénzügyminiszter. Draskovics egyébként magabiztos. A kormány február óta korábban nem tapasztalt, kemény kézzel őrzi az államháztartás egyensúlyát, s ez érvényesül a jövőben is – jelentette ki a témában a minap a pénzügyminiszter, aki szerint a költségvetés és az államháztartás „nem úszik el”, ennek se jelét, se okát nem látja. Hozzátette: „A kiadásokat határozottan kézben tartjuk.”
Politikai deficit. A vártnál is magasabb a 2003-as államháztartási hiány – ez okozta László Csaba vesztét az év elején. Medgyessy Péter legalábbis ezzel indokolta, hogy február 15-i hatállyal kezdeményezte a pénzügyminiszter felmentését, s helyére Draskovics Tibort jelölte, akinek menesztése ugyancsak a magas deficit miatt borítékolható. A kormány eredetileg 4,8 százalékos hiányt tűzött ki célul 2003-ra vonatkozóan. A PM viszont tavaly decemberben ennél rosszabb, 5,2 százalékos előrejelzést adott ki. A hiány végül 5,6 százalékos lett. (Sz. Cs.)
Pótköltségvetést sürget a Fidesz
A Fidesz szerint másodszor is megbukott az idei költségvetés, ezért pótköltségvetés beterjesztésére van szükség – jelentette ki a témában Varga Mihály frakcióvezető-helyettes. A tények ismeretében is maradhat-e a helyén Draskovics Tibor pénzügyminiszter? – tette fel a kérdést Áder János, a Fidesz frakcióvezetője az államháztartási hiány mértékére utalva. Az első nyolc havi hiány az éves előirányzat 100,6 százaléka. Áder kijelentette, mivel a hiány messze meghaladta a tervezettet, és a kormány az utolsó pillanatig cáfolta ezt a tényt, a kabinet szavahihetőségének „utolsó morzsáját” is elveszítette. Varga Mihály azt mondta, hétfőn a parlamentben Veres János, a PM államtitkára még a hiány mértékének csökkenéséről beszélt, s a szaktárca kedd reggeli becslése augusztusra 93,6 milliárd forint volt. „Ehhez képest kedd délutánra kiderült, hogy a hiány mértéke ennél 30 milliárd forinttal nagyobb, azaz 120 milliárd” – mondta a politikus.
