Az Európai Központi Bank (EKB) a csütörtöki kamatdöntésével változatlanul, két százalékon hagyta az irányadó, kéthetes refinanszírozási kamatminimumát. A döntés megfelelt a várakozásnak, így nem mozgatta meg a piacokat.
A csütörtöki döntés előtt az elemzők egyetértettek abban, hogy az EKB egyelőre nem követheti sem a Fed példáját – amely június végén negyed százalékponttal 1,25 százalékra emelte napi kamatát –, sem pedig a brit központi bank példáját, amely tavaly november óta már ötször emelte a kéthetes repót, legutóbb augusztus elején, újabb negyed százalékponttal 4,75 százalékra. Az euróövezettel ellentétben ugyanis mind az Egyesült Államokban, mind Nagy-Britanniában viszonylag erős még a gazdasági növekedés, amit főleg a túlfűtöttnek tartott lakossági fogyasztás és a magánhitelezés táplál, amelynek inflációs hatásától tartanak az ottani központi bankok. Ám éppen most, a legutóbbi amerikai fogyasztói bizalmi és foglalkoztatási adatok miatt, Európában újabb aggodalom forrása, hogy az amerikai gazdaság mennyiben töltheti be húzóerő szerepét, miután az euróövezetben már eddig is az volt a fő baj, hogy a gyenge fellendülés nem ösztönzi a foglalkoztatást. A szerdán kiadott feldolgozóipari beszerzői menedzsermutató tanúsága szerint az euróövezeti feldolgozóiparban augusztusban 39. hónapja csökkent egyvégtében a foglalkoztatás, sőt a fogyatkozás üteme gyorsult is júliushoz képest. A munkanélküliség továbbra is magas – az övezet átlagában makacsul kilencszázalékos –, emiatt a GDP-növekedés egyik legfontosabb forrása, a lakossági fogyasztás továbbra is akadozik.
Az EKB-nak persze elsősorban az árstabilitásra kell figyelnie. Elemzők szerint jelenleg patthelyzet van: egyelőre nem világos, hogy a nyersolaj ez évi, több mint 30 százalékos drágulása erős inflációs tényező lesz-e, avagy a növekedést és a fogyasztást akadályozó hatása lesz nagyobb, ily módon furcsamód fékezvén a szélesebb inflációt.
origo.hu
Főhősök nyomában – itt a legnehezebb irodalmi kvíz, csak a legjobbaknak sikerül hibátlanul kitölteni!
