Vigyázó fülek

Eredményesek a kormányzati szervektől történő kiszivárogtatások elleni intézkedések – derült ki Tóth András nemzetbiztonsági államtitkár kérdésünkre adott válaszából; a politikus fél éve Kiss Péter kancelláriaminiszter utasítására hozott döntést az ügyben. Úgy tudjuk, a kikerülő információk miatt a közalkalmazottak mellett bírói engedéllyel újságírókat is lehallgathat a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat.

Tóth András a nem kívánatos dokumentumokat közzétevő újságírók lehallgatásával kapcsolatos kérdésünkre kijelentette: az engedélyhez kötött titkos információgyűjtés csak akkor vehető igénybe, ha erre más eszköz nem áll rendelkezésre.
*
Az államtitkár „megnyugtatásképpen” szerkesztőségünkkel azt közölte: az információk kiszivárgását ott tartja célszerűnek megakadályozni, ahonnan a szóban forgó adatok illetéktelenek számára kikerülhetnek.
Emlékezetes: az MSZP–SZDSZ-kormány számára kellemetlen, nem publikusnak minősített információk napvilágra kerülése miatt február óta a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) több, a korábbiaktól eltérő jellegű intézkedést hozott. A hivatal Kiss Péter utasítása nyomán azóta is fokozottan ellenőrzi az említett intézmények belső védelmi és információs rendszerét, a minősített vagy nyilvánosságtól védett adatok kezelését, az ott dolgozó tisztviselők tevékenységét.
Mint arról lapunk korábban már beszámolt, ezeknél a szerveknél kiemelten figyelik a dolgozók elektronikus levelezését, telefonbeszélgetéseit és azokat, akik a társadalom figyelmét felkeltő gazdasági és politikai információkat tartalmazó dokumentumokhoz hozzáférhetnek. Értesüléseink szerint az intézkedések nyomán bírói engedéllyel nemcsak az alkalmazottak, hanem az őket felhívó újságírók telefonbeszélgetéseit is rögzíthette a szakszolgálat.
A nemzetbiztonsági szolgálatok feladatairól szóló törvény úgy rendelkezik: az NBH ellátja a központi államhatalmi és kormányzati tevékenység szempontjából fontos szervek (intézmények) és létesítmények biztonsági védelmét; azonban nem tér ki a mindenkori kormány által nem publikusnak tartott adatok védelmére.
A lapunk által megkérdezett szakértők szerint elkerülhetetlen, hogy az adatvédelmi műveletek során újságírókat is lehallgasson a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, hiszen ha a megfigyelés alatt tartott személy éppen a sajtó munkatársával osztja meg információit, akkor a rögzített beszélgetés során a vonal másik végén megszólaló szavait is rögzítik. Véleményük szerint az sem kizárt, hogy az információk áramlásának követése miatt több esetben bírói engedélylyel újságírókat is lehallgattak. Kifejtették azt is: Tóth András véleményével ellentétben „célszerűbb” és olcsóbb a szerkesztőségek, illetve az újságírók telefonjait lehallgatni, mivel ide futnak be, ezeken a helyeken „összpontosulnak” a kiszivárogtatások.