Leromlott állapotban kapta tulajdonba az épületet a várplébánia az államtól 1999-ben, amely azelőtt soha nem volt az egyházé. Azóta gondos gazdaként igyekezett eljárni – ennek érdekében arra kényszerült, hogy a turistáktól belépődíjat szedjen. Végrehajtotta a lehetséges javításokat, és egyre nagyobb összegeket költött az életveszély-elhárításra. Közben lehetőségeinek függvényében folytatta az épület diagnosztikai vizsgálatát, valamint a rekonstrukció előkészítő munkálatait, és ennek dokumentációját átadta a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma képviselőinek. A templom plébánosa 2003 januárjában a Miniszterelnöki Hivatal illetékesétől ígéretet kapott arra, hogy 2003-ban az állam 30–50 millió forinttal támogatja a templomfelújítás tervezési munkáinak megindítását. (A tervezést segítő, 2003-ra ígért 50 millió forintos támogatást a mai napig nem kapták meg.) 2003. december 19-én meglátogatta a világörökség részét képező s folyamatosan romló állapotú templomot Medgyessy Péter miniszterelnök, akit Varjú Imre kanonok, plébános fogadott. A kormányfő bejelentését az MTV Híradójából idézzük: „1 milliárd 700 millió forintot különítenek el a költségvetésben jövőre a Mátyás-templom felújítására. A kormányfő ezután felkereste Erdő Péter bíboros-prímást is, akivel az egyház és a kormány együttműködéséről tárgyalt.” Később napvilágot láttak Draskovics Tibor, az új pénzügyminiszter által benyújtott megszorító csomag részletei. A Mátyás-templom felújítására szánt összeg az ígéretekkel szemben kimaradt a Magyar Köztársaság 2004-es költségvetéséből. Viszont később Ács Tamás államtitkár azt nyilatkozta: a kulturális örökség minisztériumának fedezeti tartalékából fognak csaknem százmilliós nagyságrendű összeget elkülöníteni a templomra.
És egy újabb ígéret: 2004. április 13-án látogatást tett a Mátyás-templomban Hiller István kulturális miniszter. Az épület állapotának megszemlélése után a miniszter kifejezte személyes elkötelezettségét a templom felújítása iránt, és kijelentette, hogy 2004 októberétől a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma segítséget nyújt az életveszély-elhárítási munkák folytatásához. Jelezte, hogy az épületrekonstrukció megkezdéséről 2004 nyarán kormányhatározat várható, és az előkészületi, engedélyezési és pályáztatási eljárások után várhatóan 2005 második felében megindulhat a rekonstrukció.
A közelmúlt felújításával és a problémák összetettségével kapcsolatban Mátéffy Balázs, a Mátyás-templom gyűjteményének vezetője volt segítségemre. Elmondta, hogy a templom a második világháborúban súlyos sérüléseket szenvedett, amelyeket a magyar állam saját költségén húsz éven keresztül, 1950 és 1970 között helyreállíttatott. Ez mégsem nevezhető teljes rekonstrukciónak, hiszen alapvetően csak a sérülésekre vonatkozott. Szép lett a templom, de az anyaghasználat miatt a rekonstrukció szakszerűtlen volt. Elsősorban a vas kötőelemek használatáról van szó, a kő és kő közötti csapolások régen bronzból, a felújítás során viszont vasból készültek. Ennek elsődleges problémája nemcsak az, hogy a vas oxidálódik, és egy bizonyos idő után nem tudja betölteni tartó funkcióját, hanem sokkal korábban kezdődik a gond, akkor, amikor megindul a rozsdásodás, hiszen növekszik a vas térfogata. A kőhullást az idézi elő, hogy a vas kötőelemek dolgoznak a kövek belsejében, tulajdonképpen bentről repesztik azokat – szögezte le a művészeti igazgató. – Ez nehezíti a dolgunkat, hiszen kívülről nehezen látható, hogy hol vannak a feszültségek a kőelemek között. Ugyanez a probléma a száznegyvenezer Zsolnay tetőcseréppel, amelyeket vasszögekkel szögeltek oda. Sajnos azt látjuk, hogy megreped a cserép, s hullanak a meredek tetőről. Nagyon sok esett le ilyen módon, s a látogatók hazavitték – közölte. A gyűjteményi vezető mindehhez hozzátette: tudomásuk szerint 2004 áprilisa óta elkezdődött a templomrekonstrukció előkészítése, augusztustól pedig az illetékes minisztérium megkezdte a tervezési munkálatokat is.
Bár az állapotfelmérést a plébánia 2001 végére elkészíttette, úgy látszik, hogy már csak a következő kormány idejében történnek gyakorlati rekonstrukciós munkálatok az épületen. A Mátyás-templom homlokzati köveinek közismerten rossz állapota miatt az életveszély teljes elhárítása céljából nem elegendő az épületet körülvevő rácskerítés, szükség van a veszélyessé vált elemek eltávolítására is. A szokásos felülvizsgálatok során a kosaras kocsikkal és alpintechnikával felvonuló szakemberek többmázsányi meglazult kőfaragványt és egyéb homlokzati elemet távolítanak el a templomról. Részletek a 2003. július 3-án végrehajtott újabb kőszobrász-restaurátori állagvizsgálat összefoglaló jelentéséből: „…Közelebbi szemrevételezéssel számtalan komoly, az épület állagát veszélyeztető hibát figyelhetünk meg. Az intenzív puhamészkő-lepusztulás körben a tornyon észlelhető. A tartóvasak korróziós térfogat-növekedése a köveket elrepeszti, ezért kijelenthető, hogy minden vassal rögzített kőelem tartása napjainkra labilissá vált. A kőszerkezetben jelen lévő vasak úgy működnek, mint egy-egy kis időzített bomba. Működésük ideje sajnos napjainkra, illetve a következő időszakra várható! (…) Az oromzat jobb oldalának közepén található ablak középosztóját a rögzíteni hivatott vaspánt feszítette szét, és ezzel mára életveszélyessé tette a középosztó felső részét. Itt a felfekvési felület a negyedére csökkent, mert az első oldal leválása mellett a belső oldal fele is levált. A közel kettőszáz kilós keresztosztó elem most mintegy 15 négyzetcentiméter felületen fekszik fel és a vaslamellán áll! Sürgős rögzítést igényel! Életveszélyt jelent a nyugati kapu fölött! A jobb oldali kisebb mérműves ablak középosztójának felfekvési síkjából is az elülső oldal hiányzik, szintén a rögzítő vaslamella korróziója miatt. A felső középosztó rész az alsó elem belső oldalán még elegyensúlyoz, de helyzetét sürgősen rögzíteni kell. Állapota életveszélyes!” – áll a vizsgálati jelentésben.
Évente hatszáz-hétszázezer látogató keresi fel az ország leglátogatottabb turisztikai látványosságát. Kétharmaduk külföldi. Gyakorlatilag már csak az életvédelmi tetőrácsok és a templomot övező kerítések, valamint a kőanyag rendszeres vizsgálata garantálja a turisták teljes biztonságát. A rácsok látványa ugyanakkor nem jó üzenet arról, hogy Magyarországon mennyire becsülik meg a csodálatos és mellesleg a világörökség részét képező műemlékeket. És fenyeget a kőomlás, a tetőszerkezet kerámiáinak lecsúszása és a beázás is. Balesetveszélyes a padlóburkolat, megoldatlan a szellőzés, ezért bizony gyakran elájulnak a turisták. Korszerűtlen a templombelső megvilágítása (durván kápráztat) és a fűtés is, de villámcsapás ellen sem kellően védett az épület. A Mátyás-templomról van szó, amely a világörökség része.
Fidesz
Rendkívüli parlamenti ülést kezdeményezett az ellenzék, a Fidesz nem lesz ott
