Két héten át tart majd az a meghallgatássorozat, amely tegnap vette kezdetét Vladimir Spidla és Jan Figel beszámolójával. Az Európai Parlament (EP) illetékes bizottságai előtt megjelenő leendő biztosok feladata a meghallgatás során világos: meg kell győzniük szakértő hallgatóságukat alkalmasságukról.
A szociális és munkaügyekkel kapcsolatos rátermettségét bizonyítandó, Vladimir Spidla részletes választ adott a régi és új tagállamok közti különbségek kiegyenlítésének lehetőségeiről, s mint fogalmazott, a koordináció, a finanszírozás és a társadalmi integráció során figyelembe kell venni, hogy az új tagok több segítségre szorulnak, mint a gazdagabb nyugati országok. Kósáné Kovács Magda szocialista képviselő, a foglalkoztatási és szociális bizottság tagja lapunknak nyilatkozva örömét fejezte ki, hogy a szociális kérdésekkel épp egy új tagország biztosa foglalkozik majd. Spidla ugyanakkor elutasítóan válaszolt Járóka Lívia néppárti politikus azon kérdésére, hogy biztosként mit kíván tenni a csehországi roma nők sterilizálásának ügyében. Mint Járóka Líviától megtudtuk, a cseh politikus először azt állította, nagyon jól ismeri a kérdést, s biztos abban, hogy ilyen esetek sohasem történtek. Később azonban egy újságírói kérdésre azt felelte, felzaklatta a feltevés, melyről további információkat kíván gyűjteni.
Jan Figel leendő oktatásügyi és kulturális biztost lapzárta idején Schmitt Pál, a kulturális és oktatási bizottság alelnöke a kisebbségek kulturális és nyelvi értékeik megmaradásáról, fejlesztéséről kérdezte. Jan Figel korábban rendkívül fontosnak és problémásnak nevezte a kérdéskört. Hegyi Gyula felvetése a roma gyerekek oktatásának uniós támogatására vonatkozott. Mint a szocialista képviselő fogalmazott, a brüsszeli segítség elengedhetetlen a roma népesség kulturális integrálódásához.
Kovács László energetikai biztosjelölt csütörtökön lép az ipari és energiaügyi bizottság színe elé, s ott a megfigyelők szerint igencsak kemény kérdésekre számíthat.
Szigorlatozó politikusok. Bonyolult megméretés árán foglalhatják csak el széküket az új biztosok. Az EP előzőleg két kérdőívet küldött a számukra, melyek közül az egyik általános, míg a másik az adott szakterületre vonatkozó kérdéseket tartalmazott. A három órán át tartó meghallgatáson felszólal az illetékes bizottság vezetője, összefoglalja céljait a biztosjelölt, majd kezdetét veszi a kérdezz-felelek. Az EP október végén dönt az új testületről; ennek során vagy minden aspiránsnak bizalmat szavaznak, vagy egyiknek sem. (Gy. Zs.)
