Módosította az EU tagállamainak többségében – és eddig hazánkban is – alkalmazott számítási módszerét a Pénzügyminisztérium (PM), így már nem számítanak bele az államháztartási deficitbe a magánnyugdíjpénztárak tételei kapcsán keletkező kiadások. A változtatás eredménye, hogy az idei évben eddig már kétszer módosított hiány most ismét megváltozik, és az egy hónappal ezelőtt bejelentett 5-5,3 százalékos GDP-arányos deficit helyett a pénzügyi tárca előrejelzése szerint 4,5 százalékos lesz.
Katona Tamás, a PM politikai államtitkára a módosítással kapcsolatban közölte: az új módszernek nem az lényege, hogy a hiány kisebb mértékű legyen, hanem hogy a befektetők a valós folyamatokat ismerhessék meg.
*
Az államháztartási deficit új számítása nem hozott változást a költségvetési adatok kedvezőtlen alakulásában. A pénzügyi tárca tegnap kiadott jelentése szerint az államháztartás első kilenc havi hiánya elérte az 1284 milliárd forintot, ami majdnem 60 százalékos romlást jelent a tavalyi adatokhoz képest. A kiugróan magas deficitet a PM a vártnál kevesebb bevétellel indokolja. Szeptemberben áfából 23 milliárd forinttal kevesebb folyt be a költségvetésbe, míg a jövedéki és regisztrációs adóbefizetések 6,1 milliárd forinttal maradtak el a prognózistól. Rontotta az egyenleget, hogy a társadalombiztosítási alapokból szintén kevesebb járulék befizetés érkezett.
A hiány legbizonytalanabb pontját továbbra is az áfabefizetések jelentik. Tavaly az utolsó negyedévben 450 milliárd forint áfa folyt be, ezzel szemben a PM az idei év utolsó három hónapjára ennél közel 30 százalékkal több, azaz 573 milliárd forint bevétellel számol.
A kedvezőtlen államháztartási helyzethez hazánk megnövekedett államadósságának kamatfizetési kötelezettségei is jelentős mértékben hozzájárultak. Az államadósság mértéke jelenleg eléri a 11 592 milliárd forintot, ami azt jelenti, hogy az utóbbi egy évben az adósságállomány összesen 1060 milliárd forinttal emelkedett meg. Az eladósodottság növekedését tükrözik az adósságszolgálat terhei is: az év első 9 hónapjában csupán kamatfizetésre 681 milliárd forintot kellett költeni, az egész évre vonatkozó adósságszolgálat pedig meghaladja a 896 milliárd forintot.
Kritika a bankadónak. A lízingcégek számára önmagában nem jelent megoldást a választható bankadó bevezetése – mondta a Magyar Lízingszövetség szakmai konferenciáján Oszkó Péter, a Deloitte & Touche ügyvezetője. Az adószakértő elmondta: a kamatkülönbözet-adó azért nem fogadható el, mert e cégeknek csak kamatbevételük van, és nem tudják megjeleníteni a jutalékráfordítást.
A piac Hétfőre kamatcsökkentést vár. Elemzők szerint a piac immár tényként kezeli, hogy a monetáris tanács következő, hétfői ülésén ötvenpontos kamatcsökkentés mellett dönt majd a testület. Erre lehetőséget nyújt a mérsékeltebb infláció és az, hogy a piac már beárazta a csökkentést. Pénzügyi szakértők szerint a hétfői kamatvágás egy lassú kamatcsökkentési ciklus beindulásának kezdete lehet. Amennyiben a jövőben folytatódik a lassú deflációs trend, úgy az lehetőséget adhat a Magyar Nemzeti Banknak arra, hogy kisebb lépésekben 2005 során 200-250 bázisponttal mérsékelje az irányadó kamatszint mértékét. (D. Z.)
