Gyurcsány Ferenc egy minapi interjújában éles kritikával illette a forint jelenlegi árfolyamát. A miniszterelnök szerint az erős forint nem tesz jót a gazdaságnak. „Ez a forint, ami drága forint, ma tönkreteszi a költségvetés jelentős részét, tönkreteszi az exportőröket, csökkenti jövedelmezőségüket” – hangsúlyozta Gyurcsány, hozzátéve: az ügyben a jegybank elnökével vitája van. A lapunk által megkérdezett nagyvállalatok részéről nincs „nyomás” a nemzeti valuta gyengítésére, s a gazdasági érdekképviseletek sem „lobbiznak” a forint leértékeléséért. Ennek oka, hogy az exportszektor már jó előre beárazta a várható árfolyamkilengéseket, a cégek szerződéseikben bebiztosították magukat. Mint ismert, 2002 végén és 2003 elején volt aktuálpolitikai közbeszéd tárgya a forint árfolyama. Szakértőink szerint az akkori helyzet nem hasonlítható össze a jelenlegivel, hiszen az említett időszakban megtorpant a kivitel szintje, most viszont kifejezetten az export húzza a nemzetgazdaságot.
Elemzők szerint a magyar valuta erősödésének, illetve erős szinten maradásának legfőbb oka a magas kamatszint, amit viszont a hazánktól tavaly óta elfordult külföldi befektetők bizalmatlansága indokol. A forint esetleges gyengülése ugyanakkor más kockázatokkal is járna, amely hátrányosan befolyásolhatja az államadósság mértékét. Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy amennyiben jelentősen gyengülne a forint, úgy hazánk államadóssága átlépi a maastrichti előírásokban meghatározott, hatvanszázalékos GDP-arányos maximumértéket. – Noha az államadósság jelentős része forintban van, hazánk devizaadóssága is igen nagy tételt jelent, amelynek forintban kifejezett értéke a magyar valuta erősödése miatt visszaesett – közölte a jegybankelnök, hangsúlyozva, hogy az államadósság már most megközelíti a kritikus hatvanszázalékos határt.
Barcza György, az ING Bank elemzője lapunk érdeklődésére kifejtette: a jövő évi költségvetés fogadtatása jelentősen befolyásolhatja a forint egyelőre viszonylag stabil árfolyamát. – A jelenlegi 246 forint körüli euróárfolyam az MNB számára is túlságosan erős, ám a jegybank óvatos a jelenlegi helyzetben, és nem szeretne elébe menni a piaci folyamatoknak – hangsúlyozta Barcza, hozzátéve: érthető lépés, ha a jegybank inkább megvárja a jövő évi költségvetésre vonatkozó piaci reagálásokat, és csak ezután alakítja ki álláspontját. Nyeste Orsolya, az Erste Bank Rt. vezető elemzője a Magyar Nemzetnek elmondta, hogy a jelenlegi várakozások szerint a forint a jelenlegi szinten stagnál vagy némileg gyengülve, 250 forint közeli euróárfolyamon marad a következő egy-két hónapban.
Az eurózóna „ára” 266 forint? A Reuters elemzőinek legutóbbi konszenzusa azt valószínűsíti, hogy az eurócsatlakozás előtt kötelező ERM-2 rendszerbe csak a mostaninál lényegesen gyengébb, 265,9 forintos euróárfolyamon tud belépni Magyarország. A rendszerhez való csatlakozásunk idejét a hírügynökség szakértői 2007 második felére prognosztizálják.
