időjárás 3°C Virág 2022. november 26.
logo

Draskovics: Az erős forint mítosz

Török László
2004.10.25. 23:00

Az ország gazdasági-pénzügyi helyzete, illetve a jegybanktörvény módosításának tervezete állt az Országgyűlés tegnapi vitájának középpontjában. A parlamentben téma volt Zuschlag János (MSZP) viccelődése, a fővárosi közlekedés, illetve a korrupció is.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök korábbi kijelentését vitatta napirend előtt Áder János (Fidesz), azt hangsúlyozva, hogy romlik a magyar gazdaság helyzete. Mint mondta, a miniszterelnök hadilábon áll az igazmondással. Utalt egyebek mellett a kormányfő azon kijelentésére, ami szerint 24 százalékkal nőtt a reálkereset Magyarországon a szocialista kormány döntéseinek következtében. Valójában azonban, amint azt a KSH adatai tanúsítják, amíg 2001-ben nőttek a reálkeresetek, az idén csökkentek. Itt említette Áder azt is, hogy nyolc év után tavaly emelkedett az infláció, hat év után, 2003-ban nőtt a munkanélküliség, drasztikusan nőtt az államadósság és a költségvetés hiánya. A fideszes politikus azt kérdezte, vajon mikor mond végre igazat a miniszterelnök. A kormány nevében Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára azzal reagált: Áder Jánosnak nem sikerült a számok világában eligazodnia, hamis következtetéseket vont le.
Az azonnali kérdések órájában Varga Mihály (Fidesz) bírálta a pénzügyi kormányzatot, amiért gyengíteni kívánja a forintot, és a Magyar Nemzeti Bankkal nem egyeztetett előzetesen a monetáris tanács személyi összetételét módosító törvényjavaslatról. A politikus hangsúlyozta: a nemzeti valuta leértékelése csökkenti a nyugdíjak, munkabérek vásárlóerejét, és növeli a devizaalapú hiteleket, valamint az importtermékek árát. Draskovics Tibor pénzügyminiszter viszont úgy véli: az erős forint csak egy mítosz, az árfolyam nem befolyásolja közvetlenül a nyugdíjak és bérek értékét. (A témáról továbbiak a 11. oldalon.) Domokos László (Fidesz) azt kérdezte a pénzügyi tárca vezetőjétől: valósak-e az unió gazdasági bizottságának megállapításai, amelyek szerint Magyarország távolodik az eurózónától, hiszen 2002 és 2004 között romlottak az euró bevezetéséhez szükséges gazdasági mutatók? Draskovics válaszában úgy fogalmazott: nincs semmi új a bizottság állásfoglalásában, és 2005-ben minden mutató tekintetében teljesülnek majd a felzárkózás feltételei.
– Milyen emberek maguk, milyen ember a miniszterelnök? – kérdezte Mátrai Márta (Fidesz) azzal kapcsolatban, hogy a kormányfő és az MSZP elnöke nem határolódott el Zuschlag Jánosnak a Terror Háza előtti „felháborító viselkedésétől”. Emlékeztetett, hogy a helyszínen Arató Gergely oktatási államtitkár és Újhelyi István MSZP-s elnökségi tag is hallotta, amikor Zuschlag a holokauszt áldozatain gúnyolódott. Göncz Kinga esélyegyenlőségi miniszter válaszában azt hangoztatta, hogy Arató és Újhelyi nem volt érintett az ügyben. Megjegyezte: Zuschlag lemondott mandátumáról, míg a „másik oldalon” ennél sokkal durvább kijelentésektől sem határolódnak el. Mátrai felháborítónak és cinikusnak nevezte ezt a választ, és emlékeztetett az MSZP honlapján nemrégiben megjelent alpári megnyilvánulásokra.
Kuncze Gábor (SZDSZ) napirend előtt úgy vélekedett, mára egy általános vállalkozó- és vállalkozásellenes, a sikeres emberekkel szembeforduló, illetve külföldibefektető-ellenes felhangja alakult ki a privatizációról folyó vitának. A fideszes képviselőkhöz intézve szavait közölte: „Önök amúgy prekommunista pártként nosztalgiákat ébresztenek az állami tulajdon iránt, és a mindenki fölött gyámkodó állam iránt.” Mint mondta, nem akarják elvitatni a Fidesz jogát arra, hogy összebútorozva a Munkáspárttal tegyenek javaslatokat, de arra hívta fel az ellenzéki párt figyelmét: nem szabad valótlan állításokat közölniük a privatizációról. Kijelentette: az államnak a gazdaságban egyetlen dolga van, az egyenlő és igazságos versenyfeltételek megteremtése. Válaszában Katona Tamás a Fidesz privatizációval kapcsolatos álláspontjára utalva közölte: gondot okoz, hogy ezzel a demagógiával félre lehet vezetni a közvélemény egy részét. Kijelentette: a kabinet azt szeretné, hogy hatékonyabban működjön a gazdaság, amihez nem szükséges az állam közvetlen tulajdonlása. Az elhangzottakra reagálva a Fidesz frakcióelnöksége közölte: a privatizáció ügyében a kormányoldal csak vádaskodik.
Dávid Ibolya (MDF) a Transparency International jelentése kapcsán a hazai korrupciós helyzetről beszélt napirend előtt. Arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország három év alatt tizenegy helyet csúszott vissza a „korrupciós fertőzöttségben”, aminek mindenkit elgondolkodásra kell késztetnie. Erre Gaál Gyula, a gazdasági tárca államtitkára azzal válaszolt, hogy az MSZP–SZDSZ-kormány az eltelt két és fél évben igyekezett olyan helyzetet teremteni a jogalkotás eszközeivel, hogy valódi eredményeket tudjon produkálni a korrupcióellenes küzdelemben. Itt említette az üvegzsebtörvény megalkotását, valamint a versenyeztetés intézményének kiterjesztését.
A budapesti tömegközlekedés katasztrofális állapotáról és a BKV vezetőjének 20 millió forintos jutalmáról érdeklődött Wintermantel Zsolt (Fidesz), aki felháborítónak tartotta, hogy a fővárosi cég luxusjachtot tart fenn. Gaál Gyula szerint az előző ciklussal szemben jelentős előrelépést jelent a 4-es metró építésére vonatkozó döntés és az önkormányzatok normatív támogatásának biztosítása. A politikus úgy vélte, hogy vagy varázsszőnyegekkel oldható meg Budapest közlekedési problémája, vagy a jegyárakból, a központi költségvetésből és az önkormányzati forrásokból származó bevételekből.



Privatizációs terv. A Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. részleges privatizációjával kívánja biztosítani a kormány a társaság további eredményes működését, ez azonban sem az árakra, sem a tankönyvek minőségére nem lesz hatással – vélekedett Arató Gergely, az Oktatási Minisztérium politikai államtitkára, aki Szabó Zoltán (MSZP) érdeklődésére nyilatkozott. Selmeczi Gabriella (Fidesz) arra figyelmeztette a kormányt, hogy nincsen felhatalmazása a 2002-es ígéreteit redukálni, amely szándékot bizonyítja az ápolók hűségjutalmának kérdése. Rácz Jenő szakminiszter elismerte, hogy a korábbi terveket nem tudják megvalósítani, ám a szektor bérfelzárkóztatási programja reális célokat fogalmaz meg, aminek megvalósításához kérte az ellenzék támogatását.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.