Kontinensünk egyik legjelentősebb belvízi útja a Duna, a VII. páneurópai közlekedési folyosó. Árufuvarozási jelentőségéhez az is hozzátartozik, hogy a Rajna–Majna csatornarendszerrel együtt összekapcsolja a Fekete-tengert az Atlanti-óceánnal. Ezért nem meglepő, hogy az EU illetékesei a vízi szállítás balkáni fellendítését sürgetik. Ugyanakkor e lehetőséget jelenleg Európa igen csekély mértékben használja ki, hiszen a hivatalos statisztikák szerint, az unióban az árufuvarozás mintegy négy százaléka valósul meg vízi úton.
A Duna e célú használatát több tényező is nehezíti, amelyek közül az egyik az, hogy az újonnan csatlakozott államok dunai szakaszán az utóbbi évtizedekben szinte semmilyen fejlesztés nem történt, ami a folyó jobb hajózhatóságát segítené elő. De ez igaz Szerbia és Románia esetében is. Bár déli szomszédunknál a NATO-bombázások következtében a vízbe került hídroncsokat már eltávolították, a Duna teljes hajózhatóságáról legkorábban jövő nyáron lehet beszélni. A szerb kormány tervei szerint ugyanis akkorra készülne el a Szabadság híd, amely helyén jelenleg pontonhíd áll, amit hetente csak négyszer nyitnak meg a forgalom előtt. Ezzel a folyó áteresztőképességének alig hét-tíz százalékát használhatják ki a folyami fuvarozók.
A közlekedést a hazai körülmények is hátráltatják, ugyanis a Budapest feletti Duna-szakaszon az év nagy részén nincs elegendő vízmennyiség az európai vízi úton használatos hajótípusok közlekedéséhez, és az EU illetékesei szerint hiányoznak a jó közlekedési kapcsolatokkal, illetve korszerű kiszolgálóeszközökkel rendelkező kikötők.
Romániában leginkább a kikötők és a hajók állapota ad okot aggodalomra. A kikötők majd húsz százalékát hatvan évvel ezelőtt építették, így azok mára komoly fejlesztéseket igényelnének, a vízi járműveknek pedig alig három százaléka felel meg az uniós elvárásoknak. Emiatt a vízi járművek tulajdonosai nemrég bejelentették, hogy blokád alá veszik januárban a Dunát, amennyiben a román kormány nem halasztja el az uniós előírások bevezetését. Románia egyébként az utóbbi időben igen kínos helyzetbe került azzal, hogy Ukrajna elkezdte építeni, sőt egy szakaszát már át is adta a Bisztroje-csatornának, amely a Duna-delta ukrán részén található. Ezzel az ukránok elkerülik a román Sulina-csatornát: azonkívül, hogy az áruszállítás e csatornán keresztül hatvan százalékkal fog csökkenni, Románia elveszíti stratégiai pozícióját, hiszen a jövőben a Dunáról más útvonalon is el lehet jutni a Fekete-tengerhez.
EU
Szalay-Bobrovniczky Kristóf: A békéhez nem a fegyvereken, hanem tárgyalásokon keresztül vezet az út + videó
