Hazánkban magas az adóteher

Magyarországon változatlanul magas a GDP-arányos adóterhelés, amely árt hazánk versenyképességének – olvasható ki a világ harminc legfejlettebb országát tömörítő OECD tanulmányából.

Előnytelen pozíciót foglal el Magyarország az adóterhelést illetően a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagjai között. Az adóbevételek – ideértve a társadalombiztosítási járulékokat is – GDP-hez viszonyított aránya hazánkban 38 százalékot tesz ki – derül ki a nemzetközi szervezet friss anyagából. A fejlett nyugat-európai államokban mért szintet egyébként a magyar 2 százalékponttal múlja felül.
A GDP-arányos elvonás mértékéről annyit, hogy az említett magyarországi terhelés a német és a belga átlaggal egyenértékű, s csak az észak-európai országokban magasabbak a közterhek. A vizsgált harminc ország közül Európában Írországban a legalacsonyabb az adóbevételek bruttó hazai termékhez viszonyított mértéke, 28,4 százalékkal.
Magyarországon a vállalati nyereségadók összege a bruttó hazai termék százalékában kifejezve az 1995 és 2002 közötti időszakban 4,5-ről 6,2 százalékra emelkedett, ennél azonban csak négy ország büszkélkedhet kisebb számmal. Ezzel szemben a személyi jövedelemadó teljes összege az adóbevételek egyötödét teszi ki – az emelkedő trend itt is elég egyértelmű. Az előbbi két adónem az úgynevezett direkt adók csoportjába sorolható, s mint kitűnik, a fejlett országokkal összevetve hazánkban kisebb súllyal szerepelnek. Ez arra vezethető vissza, hogy a direkt adókat azokban az országokban részesítik előnyben, ahol jó az adómorál, ahol viszont elterjedt az adóelkerülés, könnyebben kijátszhatók a szabályok, ott az indirekt adók aránya magasabb – állapítja meg a Világgazdaság elemzése.
Lényegében ezt igazolja a hazai „példa” is, ugyanis a termékekre, szolgáltatásokra kivetett adóból befolyó összeg az állam teljes adóbevételének 37 százalékát adta – ezzel a kormányzat összbevételeinek ez a legjelentősebb forrása –, míg a leginkább fejlett országokban ez az arány húsz és harminc százalék között mozog, az OECD és az unió átlaga pedig nem éri el az egyharmadot. A régiónkbeli államokhoz hasonlóan a többi OECD-taghoz viszonyítva magasnak számít a társadalombiztosítási járulékbevételek adóbevételekhez mért aránya. Magyarországon 1995-ben ez a szám még 35,6 százalékot mutatott, az ezredfordulóra hat százalékpontot csökkent, de azután lassan növekszik, s két évvel ezelőtt harminc százalék felett volt – derül ki a tanulmányból.