Irak 2003-as lerohanásakor a bagdadi rezsim nem rendelkezett tömegpusztító fegyverekkel vagy ezeket előállítani képes gyártókapacitással – állapítja meg egy szerdán nyilvánosságra hozott, majdnem másfél ezer oldalas CIA-jelentés. A központi hírszerzés igazgatójának (DCI) az iraki fegyverekért felelős tanácsadója által összeállított dokumentum hatásos muníciót szolgáltathat az elnökválasztási kampányban a demokratáknak. Charles Duelfer szerint a korábban tömegpusztító fegyvereket előállító program infrastruktúrája az 1991-es öbölháborúban megsemmisült, és Szaddám Huszein ekkor döntött a nukleáris fegyverek fejlesztésének beszüntetéséről is. Az iraki tömegpusztító fegyverek után kutató csoport (ISG) által összegyűjtött adatok azonban nem hagynak kétséget afelől, hogy Huszein az embergó feloldására számítva, tudatosan készült a program újraindítására – a szerző hangsúlyozta, hogy a programot ezért stratégiai kontextusban, a rezsim szándékait is figyelembe véve vizsgálta, nem pedig önmagában, a politikai döntéshozatali mechanizmustól függetlenül. Ráadásul a kilencvenes években Huszein az aktív programok hiányában is igyekezett fenntartani azt a látszatot, hogy folynak bizonyos előkészületek, mert ezzel akarta elejét venni az Irak elleni amerikai inváziónak. A dokumentumokból állítólag kiderül: az iraki elnök meg volt arról győződve, hogy az idősebb George Bush részben azért nem távolította el 1991-ben, mert tartott a vegyi fegyverek bevetésétől. Duelfer szenátusi meghallgatásán kérdésre válaszolva kijelentette, hogy az ISG mintegy ezerhétszáz munkatársa folytatja a kutatást, ám annak az eshetősége, hogy megtalálják a keresett bizonyítékokat, „öt százalék alatt van”.
A sors fintora, hogy a CIA-jelentést napra két évvel azután hozták nyilvánosságra, hogy George W. Bush elnök egy 2002-es beszédében kijelentette: Iraknak vegyi és biológiai fegyverei vannak, valamint nukleáris fegyvereket akar beszerezni. Demokrata politikusok nyomban meg is ragadták a lehetőséget, hogy a jelentésben foglaltakkal támadják az elnököt, akinek rendkívül rosszkor, a választási kampány hajrájában jött annak nyilvánosságra hozatala. Bár annak idején a háború mellett szavazott, s most sem ígér gyors kivonulást, John Kerry demokrata kihívó immár nyíltan megkérdőjelezi az iraki intervenció szükségességét. Legfőbb érveit, az iraki tömegpusztító fegyverek és az al-Kaida-kapcsolat hiányát ráadásul immár hivatalos vizsgálatok is alátámasztják.
Üzenet Iránnak. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója tegnap annak a reményének adott hangot, hogy Irán teljes mértékben fel fogja függeszteni az urándúsítással kapcsolatos tevékenységeit. Mohamed el-Baradei Tokióban beszélt erről, miután találkozott a japán kormány illetékeseivel. Megjegyezte, hogy a NAÜ tárgyalásban áll Teheránnal az urándúsítási program felfüggesztése érdekében. Irán szerdán jelentette be, hogy néhány tonna nyers uránt a dúsításhoz szükséges urán-hexafluorid gázzá alakított át a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség ellenőrzése mellett. Teheráni illetékesek a minap tudatták, Irán képes kétezer kilométer hatótávolságú rakéta indítására is. Orosz szakemberek mindeközben úgy vélték, gyanakvásra ad okot, hogy Irán maga akar előállítani urándúsítással fűtőanyagot az atomerőműve számára. (MN)
