Borisz Tadics szerbiai elnök, aki egyben az ellenzéki Demokrata Párt (DS) vezetője, felvetette a szerbiai parlamenti választások kiírásának lehetőségét. Pártjának nem lenne mitől tartania, hiszen a tartományi és a szerbiai helyhatósági, majd szerbiai elnökválasztások a DS győzelmét vetítik előre. Növekvő népszerűségét azonban csak éppen a szerbiai szkupstina összetétele nem tükrözi.
Az újabb megméretés gondolata a radikálisok kezdeményezése nyomán vetődött fel, hogy koszovói állásfoglalása miatt hívják vissza Tadicsot az államfői posztról. Ám ha az államfő leváltására indított kezdeményezés nem jár sikerrel, akkor feloszlatnák a parlamentet, és kiírnák az idő előtti választásokat. A kormánypártok nem támogatják a radikálisok kezdeményezését, s nem fognak Tadics visszahívására szavazni. Pedig Kostunicáék Koszovó kérdésében a radikálisokkal értenek egyet, hogy a szerbeknek nem kell részt venniük a tartományi parlamenti választásokon, s helytelenítik Tadics választási felhívását.
Az új választások lehetőségét felvető nyilatkozatra reagálva a Szerb Radikális Párt minden szinten újabb megméretést tartana helyénvalónak. Szerinte mind a miniszterelnök, mind az elnök becsapta választóit. A hatalmat ostromló, de mindig ellenzékbe utasított radikálisok újabb alkalmat látnak arra, hogy ne csak helyi szinten jussanak „kormányra”. Ha a demokrata– radikális választási párharcra sor kerül, annak valóban Szerbia jövője lesz a tétje.
Igen a könyvekre. Megoldódni látszik a magyar tankönyvbehozatal kérdése a Vajdaságban. A Szerbiai Kisebbségügyi Tanács kérte a szerbiai oktatási minisztériumot, hogy engedélyezze anyaországi tankönyveknek korábban már kérvényezett behozatalát. Mivel az oktatási miniszter maga is tagja a tanácsnak, nem kétséges a kedvező minisztériumi döntés, közölte Józsa László, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke. (S. I.)
