Jóváhagyta az Európai Bizottság (EB) a magyar hatóságok által korábban a Postabanknak nyújtott támogatásokat, de hivatalos vizsgálatot indított a magyar EU-csatlakozást követő lehetséges támogatások ügyében – szögezte le a testület tegnap Brüsszelben. A testület hivatalos vizsgálati eljárást indított az úgynevezett „ismeretlen követelésekért járó kártérítések” ügyében. Ez azon követelésekre vonatkozik, amelyeket a magyar EU-csatlakozás – azaz 2004. május 1-je – után nyújthatnak be az időközben az Erste Banknak eladott pénzintézethez. Az EB a korábbi magyar támogatásokat (többek között a banknak 1998-ban adott 152 milliárd forintos tőkeinjekciót) alapos vizsgálat után elfogadta, arra hivatkozva, hogy ezek mind még az EU-csatlakozás előtt történtek. Van ugyanis egy alapelv, hogy nem lehet megkérdőjelezni azokat a szubvenciókat, amelyeket az EU-csatlakozás előtt ítéltek oda. A testület egyebek mellett arra a következtetésre jutott, hogy a magyar hatóságok által adott tájékoztatásban szereplő egyik lépés, „az ismeretlen követelésekért járó kártérítés” növelheti a csatlakozás időpontjában egyértelműen meghatározott követelések mértékét, s ezért úgy döntött: hivatalos vizsgálatot indít. A bizottság szerint ugyanis egyelőre lehetetlen meghatározni a Postabanknak ilyen jogcímen a jövőben nyújtható támogatás körét és mértékét. A magyar kormánynak egy hónapja van arra, hogy válaszoljon a felmerült kérdésekre.

Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség