Kelta sírrendszert találtak a Budapesti Történeti Múzeum régészei a Csepel-sziget északi részén. A területen azért kezdtek próbafeltárásokat, mert itt épül majd a központi szennyvíztisztító, s az ilyen beruházásokat megelőzően minden esetben megvizsgálják a területet a régészek. A Csepel-sziget északi részén most egy olyan kelta sírrendszerre bukkantak, amely ritkaságnak számít Budapesten méretét és korát tekintve is. Horváth M. Attila, az ásatás vezetője elmondta, hogy
a temetőben eddig nyolc csontvázas és hat hamvasztásos sírt tártak fel. Érdekesség még, hogy ez a temetkezési hely százötven-kétszáz évvel régebbi, mint a Csepel-szigeten vagy a budai Duna-parton talált kelta településmaradványok bármelyike. Horváth M. Attila szerint ez nyilván azt is jelenti, hogy valahol Csepelen lennie kell egy településnek is, amely ugyanilyen korú, ám ennek egyelőre nem találják a nyomát.
A budapesti kelta leletek egyébként Békásmegyertől Lágymányosig végig megtalálhatók a Duna-parton, az eddigi legjelentősebbek közülük a Gellért-hegyiek és a tabániak. Ezek azonban mind a kelta kor végéről, az időszámításunkat megelőző első század végéről származnak.
A Csepel-szigeti kelta sírokban bronz ékszereket, karpereceket és kerámiaedényeket találtak, de felfedeztek egy szőlőmetsző kést is. Ez utóbbinak az az érdekessége, hogy csak minimálisan tér el attól a szerszámtól, amelyet még a múlt században is használtak a szőlő metszésére. Az ásatásvezető szerint az országban több helyen találtak hasonló korú kelta leleteket, ám Budapesten ez azért is ritka, mert itt minden korban újabb és újabb népcsoportok telepedtek meg, elfedve a korábbi települések, temetők maradványait.
A régészek egyébként egy huszonkilenc hektáros terület próbafeltárását végzik. – Összesen öt helyen találtunk „régészeti jelenséget”, ezek közt az őskortól a népvándorlás koráig bukkantunk leletekre – mondta az ásatásvezető. Szerinte ez teljesen természetes, hiszen a sziget földrajzi helyzete miatt népszerű volt minden népcsoport számára. A rézkorban már feltehetően települések is voltak a Csepel-szigeten, ezek közül eddig négy nagyobbat tártak fel, de most találtak kora bronzkori leleteket is.
Ez utóbbiakról Endrődi Anna, a Budapesti Történeti Múzeum régészeti osztályának vezetője elmondta: településeket még nem, de telepnyomokat már találtak. Ezek általában hulladékgödrök vagy cölöpnyomok. A településjelenséget minden esetben a Dunához közelebbi részeken találták, a temetkezési helyeket pedig inkább a sziget belsejében. A Duna mentén ebben a korban feltehetőleg települések láncolata húzódott végig. A leletekből kiderül, hogy az itt élők állattenyésztéssel és mezőgazdasággal foglalkoztak, s valószínűleg már lovakat is tartottak. A megtalált ételmaradékok pedig arra utalnak, hogy ebben a korban már itt is ismerték a babot, a borsót.
Ugyanezen a Csepel-szigeti területen fedeztek fel a régészek még egy avar kori (Krisztus után VII–VIII. századi) házat. Az épület alja egy gödörben állt, teteje sátorszerű volt, s a belsejében találtak egy kőből kirakott kemencét.
A leletekből várhatóan tavasszal nyitnak kiállítást a Budapesti Történeti Múzeumban.
A régészek csepeli munkája során kiderült, hogy a sziget eredetileg nem ekkora területű volt, a szélét feltöltötték. A munkájukat egyébként nehezítette, hogy 1950 körül itt szeméttelep volt, amelyet később betemettek, és sódert is hordtak rá. A területen emellett összesen százhúsz kilogrammnyi második világháborús lőszert találtak.
Százhúszmilliárd. A központi szennyvíztisztítónak 2008-ra kell elkészülnie a tervek szerint. Az építkezés 2006-ban kezdődik, s összesen százhúszmilliárd forintba kerül. A tisztító elkészülte után itt kezelik majd Budapest szennyvizének ötven százalékát.
