A szakemberek előzetesen úgy vélik: az utóbbi évek csapadékhiánya és a fő szélirány változása miatt az északi parton a legutóbbi felmérés óta valószínűleg csökkent, a délin viszont nőtt a nádterület, minőségének pedig inkább jót tett, mint ártott a tó alacsony vízszintje.
– A Balaton és a parti rész nádasainak a védelméről és az ott folytatott nádgazdálkodás szabályairól szóló 1998-as kormányrendelet alapján legutóbb öt éve mérték fel és minősítették a magyar tenger nádasait. A rendelet szerint nádasnak tekinthető minden olyan terület, amelyen a nád-, sás-, káka- és a kísérő fajokból álló növényzet időszakosan vagy állandóan vízzel borított helyen található – magyarázta lapunknak Petróczi Imre, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatóhelyettese.
Azt is megtudtuk tőle: az előző két évtizedben a majdnem másfél ezer hektárnyi balatoni nádas minőségét meghatározó besorolás alapján enyhe javulást, a nádterület nagyságában pedig szolid csökkenést érzékeltek.
A felmérést és a minősítést a balatoni nádasokkal való gazdálkodásban, a tó életében létfontosságú növényzet megóvásában, a hatóságok munkájában – például beruházások vízjogi engedélyezésekor – egyaránt hasznosítják. A tavaly készült légi felvételeknek és az idei terepbejárásoknak köszönhetően kiderül az is, hol bontották meg a nádast a parti tulajdonosok kikötők, horgászpadok, magánstrandok engedély nélküli építésével, a növényzet kiirtásával, a vizes partszakaszok feltöltésével. A korábbi évtizedekben a part kikövezésével, kikötők, bejárók, fövenyfürdők, vízig lenyúló szállodasorok, magán- és vállalati nyaralók mértéktelen építésével csökkent a jelenlegi méretűre a balatoni nádas.
Fejér Vilmos, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság balatoni kirendeltségének a vezetője az előbbieket azzal egészítette ki, hogy a közösen végzett nádasminősítés fő célja, hogy ökológiai, tóélettani információhoz jussanak, s csak másodlagos szempont az aratással értékesíthető nádasok feltérképezése.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
