Várhatóan tovább csökken az orvosok száma a következő években. A nagy létszámú orvos korosztályok mára a nyugdíj közelébe értek, utánuk pedig jelentősen csökkent a képzésben részt vevők száma – hívta fel a figyelmet Kereszty Éva, az egészségügyi minisztérium főcsoportfőnöke az Országgyűlés egészségügyi bizottságának tegnapi ülésén. Hozzátette: arra kérték az oktatási tárcát, hogy folyamatosan növeljék az orvosképzésbe felvehetők számát. Az orvoshiány egyébként szakmánként és területenként eltérő: a vidéki, kisebb kórházakban nagyobb a gond, mint az egyetemi klinikákon.
Nem jobb a helyzet a szakdolgozóknál sem, itt becslések szerint négyezren hiányoznak. A jelenleg dolgozók 22 százaléka 51 évesnél idősebb, tíz év múlva 49 százalékuk nyugdíjas vagy közvetlenül nyugdíj előtt álló lesz. Ilyen mértékű elöregedés egyik nemzetgazdasági ágazatot sem jellemzi – mondta Balogh Zoltán, a Magyar Szakdolgozói Kamara megbízott vezetője. Miután utánpótlásuk nem biztosított, becslések szerint egy évtized múlva 4500-5000 fővel kevesebben lesznek, mint most. Döbbenetesnek nevezte, hogy az idén összesen 150-en végeztek nappali szakon ápolóként, ami fele a néhány évvel korábbinak.
Nővérként nem végeznek anynyian évente, ahány kórház és szakrendelő van az országban – fogalmazott Ari Lajos, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének elnöke.
Varga Piroska szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy a technika fejlődése az egészségügyben éppen az ellenkező hatást váltja ki, mint más területeken: itt egyre több magasan képzett szakemberre lesz szükség.
Az EU-ban százezer lakosra átlagosan 387 orvos és 715 ápoló jut, míg Magyarországon 355, illetve 523.
Zseniális gúnydal született a saját embereit lenéző Magyar Péterről