Európa korlátainak tiszta meghatározása nélkül kontinensünk el fogja veszíteni önazonosságát, politikai jövőképét és lendületét – írja levelében az osztrák biztos, megemlítve, hogy bár a Törökország európaiságával kapcsolatos kérdések Európa lakóit nagyon komolyan foglalkoztatják, eddig csak nagyon kevés vezető vette a bátorságot az erről való vita felvetésére. Fischler elsősorban a török mezőgazdaság helyzetében, a kulturális és vallási különbözőségben és a biztonságpolitikai kérdésekben látja Törökországot veszélyesnek az Európai Unióra nézve. Felveti, hogy óriási összegeket emésztene fel a török mezőgazdaság megreformálása, többet, mint a tíz új tag együttvéve, ám nem biztos a visszakapott haszon. Felveti a vallási kérdést is, amely szerinte – bár az atatürki hagyományok szekularizációs irányvonalát elismeri – Törökországban máig lehetetlenné teszi az államhatalom és a vallás szétválasztását. Megemlíti, Európában a legtöbb ember hisz a szekuláris értékekben, amely a törökök bevételével felborulna, s így sérülne Európa hagyományos hozzáállása a kérdéshez. Levelében Fischler emellett kijelenti, Törökország az emberi jogok tekintetében Európa mögött kullog, s bár az utóbbi időben nagy előrelépés történt e téren, még mindig nagy különbség van a törvények szövege és annak betartása között. Fischler ugyanakkor közli, akik Törökország EU-csatlakozását támogatják, csak NATO-szemszögből figyelik a világ eseményeit. Megemlítette, ezek az Egyesült Államok és Nagy-Britannia. Kiemelte George W. Bush amerikai elnök nyilatkozatát: Törökország, mint európai hatalom, az Európai Unióhoz tartozik. Végül Fischler hozzáteszi, ha Törökország tag lehet, ugyanígy pályázhat a tagságra Örményország, Azerbajdzsán, Grúzia, Moldova, Ukrajna vagy akár Oroszország is, amelyek sokkal inkább tekinthetők szerinte európainak, mint a szóban forgó kis-ázsiai állam.
origo.hu
Új módszerrel próbálkoznak pénzt szerezni csalók: szexvideókkal fenyegetőznek
