A választások közeledtével mind odahaza, mind szerte a világon górcső alá veszik az amerikai elnökválasztási rendszert, amely a nyugati világ egyik legtartósabbnak bizonyuló közvetett demokratikus intézménye. Többek között ez a közvetettség felelős a legtöbb kritikáért, amely az úgynevezett elektori rendszert érte 1787-es létrehozása óta.
Az amerikaiak ugyanis nem maguk választják elnöküket, nem is törvényhozóik döntenek, hanem tagállamonként más-más (a lakosságtól függő) számban úgynevezett elektorokat választanak, akik összegyűlvén szavaznak a kérdésben. Összesen 538 elektort delegálnak, a jelölteknek így legalább 270 szavazatát kell ebből megszerezniük a győzelemhez. Választásról választásra a népességszám változását igyekeznek követni az elektorok számának revíziójával, így történt ez az előző négy évben is: Arizona például kettővel több, míg New York kettővel kevesebb elektort delegálhat a kollégiumba 2004-ben, mint 2000-ben. Az államok túlnyomó többségében az összes elektornak ugyanarra a jelöltre kell szavaznia, kivételt csak Nebraska és Maine képez, míg Colorado lakossága az elnökválasztás napján szavaz arról, hogy feladja-e elektorainak megosztott szavazási lehetőségét. A szavazók szándékának további torzulását eredményezheti, hogy 26 államban és District of Columbiában (Washington) az elektorokat nem kötelezi jogszabály arra, hogy kövessék utasításaikat, így előfordulhat, hogy átszavaznak a túloldalra – ez azonban eddig csak nagyon ritkán fordult elő.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
