Milyen esélye van a konzervatív megújulásnak?

Hosszú ideig régi reflexek működtek a társadalomban, s ezért a konzervativizmust az avíttal, az elavulthoz való görcsös ragaszkodással azonosították sokan. Hogy ez az előző, magát baloldalinak deklaráló kommunista rendszer monoton sulykolása volt, az már egy ideje köztudott, ám hogy mennyire az, arról képet alkothattak mindazok, akik figyelemmel kísérték a Konzervativizmus régen és ma című, múlt hét végi konferenciát. A Gellért szállóban tartott rendezvény persze értelemszerűen nem a nagyközönségnek szólt, de a szervezők, a XX. és a XXI. Század Intézet és a Habsburg Történeti Intézet céljai egyértelműek voltak: mintegy műhelyül szolgálni egy olyan tudományos disputához, amely nem most kezdődött, nem is érhet véget egy konferenciával, mégis fontos határkő lehet egy tisztázó véleménycserében.