Műsajt- és műjoghurt-invázió

A nem hazánkban gyártott, de itt értékesített tejtermékek jelentősen befolyásolják a tejpiac alakulását. A gondot az okozza, hogy a produktumok zöme már nem is nevezhető tejterméknek, mert a belőlük kivont tejszínt növény zsírokkal helyettesítik a gyártók. Paradoxon, hogy a műsajtok és műjoghurtok egy része abból a felesleges tejből készül, amelyet a magyar nyerstej szorított ki az olasz piacról.

Nincsenek konkrét adatai, pontos mennyiségi információi a Tej Terméktanácsnak (TT) arról, hogy mennyi import tejtermék érkezik az országba – bár az EU-csatlakozás óta a külföldön, de az unión belül készült termékek már nem is tekinthetők a „régi értelemben” vett importnak. – Azt azonban érzékeljük, hogy ezek a termékek egyre nagyobb helyet foglalnak el a boltok polcain. Ezt az importkategóriát három részre lehet osztani, az első csoportba a műsajtok tartoznak – nyilatkozta lapunknak Sirman Ferenc, a TT ügyvezető igazgatója, aki elmondta azt is: a sajtutánzatokból kivonják az igazi sajtok és tejtermékek legértékesebb alkotórészét, a tejszínt, hogy aztán növényi zsiradékkal helyettesítsék. – Ezek a termékek már nem nevezhetők sajtnak, amit a gyártók általában, ha apró betűkkel is, de feltüntetnek a csomagoláson, és már nem sajtként, hanem például pizzaszeletként forgalmazzák az árut – tette hozzá a szakember.
A második csoportba a műjoghurtok tartoznak, ahol a tejszínt szintén különböző növényi zsírokkal helyettesítik. Itt az a nagyobb baj, hogy az importjoghurtok nagy része nem élőflórás, hanem ultrapasztőrözött termék, amelyek szállítása, tárolása sokkal olcsóbb, mint egy „rendes” joghurtnak. Ugyanakkor pontosan az élőflóra hiánya miatt ezek a műjoghurtok nem fejtenek ki kedvező élettani hatást, így tulajdonképpen nem mások egy egyszerű tejből készült krémnél – mondta Sirman Ferenc. A harmadik kategóriába a valódi tej és tejtermékek tartoznak, ilyen például a szlovák tej, ami nem azért veszélyes elsősorban, mert kapni lehet a különböző üzletekben, hanem azért, mert alacsony árával teljesen lerombolja a piacot, rontva a hazai termékek esélyeit. Sirman Ferenc a harmadik kategóriába sorolta a szlovák és lengyel sajtokat is, és megjegyezte, hogy a műsajtok jellemzően Görögországból, a műjoghurtok pedig döntően Németországból érkeznek hozzánk.
Ezen termékek mennyiségéről nincs pontos információ, és az uniós előírások miatt valószínűleg nem is vizsgálják arányukat – mondta a TT ügyvezetője, aki saját tapasztalatai szerint úgy vélte, hogy a hazai joghurtkínálat felét a tejszíntől megszabadított importtermékek adják, a sajtoknál pedig húsz százalékot képviselnek az ugyanilyen hiányossággal bíró készítmények. A valódi, de külföldön készült tejtermékek pedig körülbelül tízszázalékos piacrészesedéssel bírnak. Kérdésünkre Sirman Ferenc elmondta, hogy természetesen a hazai gyártók is igyekeznek minél olcsóbban előállítani termékeiket, de lehetőségeiket korlátozza a Magyar Élelmiszerkönyv.
– Ha egy adott termék paraméterei megfelelnek az abban foglaltaknak, akkor azzal nincs baj. A gond akkor van, ha az importtermékek nem a Magyar Élelmiszerkönyv, hanem anyaországuk előírásai szerint készülnek, és a két szabályozórendszer közötti különbségek általában az importáruknak biztosítanak komoly versenyelőnyt.
Az uniós tejpiac egyébként ördögi körforgásban van – vélekedett Sirman Ferenc. Az uniós csatlakozással ugyanis megnyíltak előttünk is a határok, amelyet ki is használunk, így körülbelül napi kétszázezer liter nyers tejet szállítanak külföldre a feldolgozócégek. E tej piaca elsősorban Olaszország, ahová május elseje előtt a délnémet tartományokból vitték a tejet. Ennek a tejmennyiségnek a németek új piacot kerestek, és találtak Magyarországon, ugyanis a hozzánk érkező műjoghurtok jelentős része ebből a felesleges tejből készül.

---