A napokban újra elnököt választ a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara. Ön mit tart az elmúlt négy év sikerének és kudarcának?
– Nem sikerült olyan mértékben erősíteni a kamarát a jogszabályi feltételben, mint szerettük volna, s ami indokolt lenne. Emiatt nem látjuk a gazdaság szereplőinek egy részét, az etikai szabályokat pedig nem terjeszthetjük ki a nem kamarai tag vállalkozókra, holott a szélhámosok kiszűrése jót tenne a gazdaságnak. Sikerült a meglévő infrastruktúrát hálózattá szervezni, illetve stabilizálni a létszámot. A politikával helyre tettük a viszonyunkat! Tagságunkban éppúgy képviselve van a MIÉP-es, mint az SZDSZ-es gondolkodású vállalkozó. A mi elvünk ugyanis nem a politika, hanem a gazdasági érdek.
– Akkor miért van az, ha baloldali érzelmű emberrel beszélgetek, akkor azt mondja, ön jobbos, ha jobboldalival akkor azt hogy balos?
– Ezt bóknak tekintem a részükről, hiszen egy kamarai vezetőnek nem a politikai érdekeket, hanem a tagság, a vállalkozók és a gazdaság érdekeit kell szolgálnia.
– Nemrég Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, amikor a kamaránál járt, azt mondta, az elvégzett feladatok után fizetnek a gazdasági kamaráknak, plusztámogatást nem adnak. Mennyiben van kiszolgáltatva az MKIK, valamint a területi kamarák a kormánynak?
– Nagyon hibás az a megközelítés, hogy a kormányra vagyunk utalva. A gazdasági élet szereplői nélkül bizonyos dolgokat ugyanis nem lehet megcsinálni az uniós viszonyrendszerben. Meg lehet próbálni íróasztal mellől, elméleti síkon, de szinte biztos a bukás. Egyébként éves 1,5 milliárd forintos működési költségünk hat százaléka, azaz 90 millió forint érkezik az államtól. Sajnos, a gazdasági tárca jelenlegi tervei szerint jövőre ezt is elvonják.
– Gyurcsány Ferenc azt is mondta: el kell felejteni, hogy a kormány pénzzel támogatja a vállalkozásokat. Egy normális piacgazdaságban a cégek adót fizetnek, és nem támogatást kérnek a kormánytól.
– Azt gondolom, ez egy nagyon lecsupaszított mondat, mert a kormányprogramban célként szerepel a kis- és középvállalkozók helyzetének és az ország versenyképességének javítása.
– Valóban sok mindent megfogalmaztak a programban, csak kevés benne a megfogható rész, az inkább „altatónak használható, mintsem a vállalkozókat lázba hozó írásos elképzelésnek”. Az is kérdés, lesz-e forrás a prioritásokhoz.
– A kormányprogram a kívánalmak és célok „gyűjteménye”. Hogy mi a valóság, azt majd a források hozzárendelése mutatja meg.
– Az idei év alapján nem lehetnek bizakodók a cégek, hiszen 19 milliárddal kevesebbet fordított rájuk a kabinet.
– Igen, ma még kérdés, mekkora pénz jut ennek a szektornak.
– A vállalkozók tőkeszegénységén sürgősen javítani kellene. A tőkepótlásukat hivatott négy konstrukció közül szinte csak egy, a Széchenyi-kártya működik. Mit lehet tenni, hogyan lehet javítani a programokon?
– Valamennyire működik még az Európa-hitel is, ám a mikro- és a midihitel nem jut el a vállalkozókhoz. A nagyobb hatékonyság érdekében az intézményi rendszeren és a programokon is javítani kell, amiben jó partner lehetne a kamara, amely már bizonyított.
– A közbeszerzésekben mennyire segítheti az állam és mennyire segíthetik az önkormányzatok a magyar cégeket?
– Alapvetően nem a jogszabályokon kell változtatni, hanem a döntéshozók gondolkodásmódján. Meg kell értetni, ha egy magyar cég elnyer egy tendert, az hazai munkahelyeket biztosít, adófizetést eredményez. Ezt az régi EU-tagállamok kiválóan alkalmazzák.
– Sok vállalkozó arról panaszkodik, hogy az állam csak késve fizeti ki a megrendelései ellenértékét, az áfa-visszautalás is csúszik. Ön szerint így viselkedik egy uniós tagállam kormánya, államigazgatása?
– Ez valós probléma, aminek oka, hogy hiányos a költségvetés, nem tudja finanszírozni működését az állam. Azt sem tartjuk elfogadhatónak, hogy a hivatalok érdekeltek a büntetésben. Az APEH-et nem számolva tavaly hatmilliárd forintot szedtek be ilyen módon a vállalkozói rétegtől.
– Önök számtalan esetben azt hangoztatták, lépéseket kell tenni a működő tőke becsalogatásához? Ennek egyik lehetősége az adócsökkentés, csakhogy ürességtől kongó kincstárral meg lehet ezt lépni?
– A működőtőke-beáramlás nagyban múlik az infrastruktúrán, a képzett munkaerő arányán, a kormányzat és az adórendszer, valamint a jogszabályok stabilitásán. Azt gondolom, hogy talán még az adószintnél is fontosabb a kiszámíthatóság.
– Gyakori probléma, hogy az iskolapadból nem a gazdaság igényeinek megfelelő szakemberek kerülnek ki. Mikor lesz ebben változás?
– Kedvező irányba halad a folyamat, ám a probléma csak hosszú távon orvosolható. Jelenleg hiba, hogy sem a különböző képzési szintek, sem a különböző szakmák oktatási struktúrái nincsenek összhangban. A képzést a szabályozórendszeren keresztül kell gazdaság közelivé tenni. Jelentős elmozdulás tapasztalható a szakképzésben, ahol 16 szakmát átadott a szaktárca felügyeleti jogkörrel és forrásokkal a kamarának.
– Sokszor gond, hogy a fiatalok gyakorlati szakmunkásképzésben nem igazán vesznek részt, tudásuk csak papíron létezik. Mi lesz velük?
– Azoknak, akik csak az iskolai szakképzésben vesznek részt, mindössze egyharmaduk marad a szakmában. Javasoltuk, hogy a diák és a szülő, valamint az oktatási intézmény és a gyakorlati képzőhely kössön szerződés. Ez létrejött, az állam is támogatja, s mára már 18 ezer diáknak biztosított a gyakorlati képzése a kamarák által gondozott tanulóiszerződés-hálózaton keresztül.
– Nagy jelentősége van az uniós források elosztásában a területfejlesztési tanácsoknak, amiből a gazdasági kamarákat kihagyták. Roszszul lobbiztak?
– Nem, mi jól lobbiztunk, hiszen írásos megállapodásunk van, melyet még a Medgyessy-kormánnyal kötöttünk, és arról szól, hogy visszaveszik a testületekbe a kamarákat – erre azonban mégsem került sor. Ez súlyos hiba, mert azokban az uniós országokban, ahol a kamara is szerepet vállal a területfejlesztési döntések meghozatalában, jóval magasabb az EU-pénzek lehívása, mint ahol nincs jelen. Most azon dolgozunk, mihamarabb helyet kapjunk.
– Ha ismét önt választják elnöknek, milyen jövőt szán a kamarának?
– Szeretném, ha a vállalkozók érdekében megfogalmazott politikasemleges, szakmai véleményünket megfogadná a mindenkori kormány, s objektív partnerének tekintene. Meggyőződésem, hogy az EU-ba csak akkor tudunk sikeresen integrálódni, ha hasonló lesz az intézményrendszerünk az ottani, nálunk fejlettebb államokéhoz. Ez pedig megkerülhetetlenné teszi a kamarák erősítését is.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
