Öt variáció egy témára bankadóban

Szűk egy hónap alatt ötször írták újra a banki különadó részleteit. Az első verzióval szeptember 16-án állt elő Draskovics Tibor pénzügyminiszter, eszerint a pénzintézetek és a lízingcégek nyereségadójának kulcsát 24 százalékosra emelik, míg az egyéb vállalkozások maradnak a 16 százalékos sávban. A tervezetet hangos tiltakozás kísérte, ennek nyomán hátrált valamelyest a kormány, és bejelentették, hogy az extraadó csupán kétéves időtartamra szól majd. Hamarosan újból fordult a kocka, és a plusz nyereségadó helyett immár hatszázalékos kamatkülönbözeti adót emlegettek, csakhogy ezután a bankok azzal álltak elő, hogy számukra mégis kedvezőbbnek látszik az eredeti megoldás. A legújabb hírek szerint a pénzintézetek és a pénzügyi tárca most abban állapodtak meg, hogy az érintettek kombinálhatják a két megoldást, magyarán a kormány a bankok belátására bízza, hogy milyen módon fizetik be a büdzsébe a pluszmilliárdokat.
A bankok választása méretüktől függ majd. A nagy pénzintézetek, amelyek nyereségük nagyobbik részét egyéb jövedelmeiknek köszönhetik, valószínűleg a kamatkülönbözeti adót választják majd, a kis bankok pedig nyereségükből fizetnek majd többet. A mérlegelés lehetősége egyszersmind azt is jelenti, hogy a költségvetésbe kevesebb pénz folyik majd be az új adónem révén a tervezettnél. A különbséget két év alatt tíz–tizenhat milliárd forintosra becsülik.