Legelőször az Egyesült Államokban, a hatvanas években építettek külön áruházakat a divatból vagy a szezonból már kifutott ruházati cikkek értékesítésére. A tengerentúli outletek kezdetben városszéli, puritán módon berendezett, betonpadlós raktárak voltak, szűkös kínálattal, ahol viszont a bolti árnál 70 százalékkal is olcsóbban lehetett megvásárolni azokat a cikkeket, amelyeket a városi plazák, butikok és márkakereskedések már nem forgalmaztak. Mostanra a vásárlási körülmények javításával az árak is feljebb szöktek; aki itt vásárol, 30–40 százaléknál többet már csak a legritkább esetben spórol azzal, hogy a tegnapelőtti divat szerinti ruhát választja. Európában tíz éve kezdődött az outlet centerek kora, ezek az áruházak a vén kontinensen 30–70 százalékkal olcsóbbak a hagyományos üzleteknél. A Magyarországhoz legközelebbi outlet center jelenleg az ausztriai Parndorfban van, hamarosan azonban Budapest környékén is nyílik két ilyen centrum, egymás szomszédságában.
Nem véletlen, hogy a két óriás – a biatorbágyi üzlet 13,5 ezer, a törökbálinti 16,5 ezer négyzetméter alapterületű – nem rettent meg egymás közelségétől: a szakemberek szerint a két, különböző márkákat forgalmazó cég profitálhat egymás vevőköréből. Mindketten arra számítanak, hogy az autóval rendelkező, a minőséghez ragaszkodó, de árérzékeny fogyasztók keresik majd fel az üzleteket, így az outletek nem jelentenek igazi konkurenciát a bevásárlóközpontoknak.
Egyes vélemények szerint a plazák és az outlet centerek vásárlóközönsége életkor szerint válik majd szét. A fiatal, 14–20 éves korosztály, melynek tagjai életstílusként tekintenek a divatra és a márkahasználatra, továbbra is a plazáknál maradnak, míg az idősebb korosztály, amelynek vásárlási szokásait nem a presztízs, hanem inkább az ár–érték viszony határozza meg, inkább az outletek felé fordul majd. – Kétségtelen, hogy az outlet centerekbe inkább a 18–20 év felettiek járnak, de szerintem nem lehet éles határvonalat húzni az outletek és a plazák vásárlói között az életkor alapján – nyilatkozta a nemzedéki kérdésről lapunknak Bodó Gergely, a GL Outlet ügyvezetője. Elmondta: nem a bevásárlócentrumok tortájából akarnak megszerezni egy szeletet, hanem óriási piaci rés mutatkozik ezen a területen, amelyet kihasználhatnak. – A márkakereskedők mostanra belátták, hogy nem szerencsés ugyanabban az üzlethelyiségben kínálni a tegnapi divat szerint készült vagy szezon utáni leárazott termékeket, ahol a teljes árú holmikat árulják – foglalta össze az outletek üzletfilozófiáját Bodó. Az ügyvezető szerint előfordulhat, hogy a leggyakoribb méretekből nem lesz túlságosan bő a kínálat, az azonban nem, hogy csak XXL-es vagy extra kicsi ruhákat lehessen majd kapni, mivel a bérlőknek elemi érdekük a bő kínálat. Hogy mennyire lesznek sikeresek ezek az áruházak Magyarországon, azt egyelőre nem lehet tudni. A GL ügyvezetője szerint a nyitás után 14 hónappal már látni fogják, életképes-e nálunk az ilyen vállalkozás, vagy sem.
Hasonlóképpen óvatos a Premier Outlets Center bérbeadását és üzemeltetését végző GVA Grimley Outlet vezetője is. Brendon O’Reilly elmondta, hogy a nyitás utáni első évben 1,5–2 millió látogatóra számítanak az M1-es és M0-s autópálya csomópontjában lévő – tehát 4 millió ember számára egy órán belül elérhető – üzletbe. A beruházás sikerétől függően a következő években építik meg a második számú áruházat.
origo.hu
Árulkodó mémeken Karácsony Gergely nagy pillanatai
