Nem találja jónak az ország közbiztonságát az emberek többsége – derült ki az Országos Kriminológiai Intézet nemrégiben befejezett kutatásából. Ezúttal egy tízezer fős országos reprezentatív minta vizsgálatával szerették volna megtudni: milyen kép él az emberekben a bűnözésről, és azt mire alapozzák.
Érdekes módon azonban saját településének közbiztonságát majd mindenki az országénál jobbnak, az utcáját pedig a megkérdezettek nyolcvan százaléka kimondottan biztonságosnak találja – mondta lapunknak Kó József, a kutatás vezetője. A lakosság biztonságérzete független a valós bűnügyi adatoktól, azt inkább az életkörülmények és az anyagi helyzet határozza meg. Olyan országokban, ahol kedvező a jóléti mutató, a bűnözés alakulása kevésbé fontos az emberek életében. De meghatározónak és súlyosnak érzik ott, ahol a mindennapi nehézségektől szoronganak. Hamburgban például háromszor több a bűncselekmény, mint Budapesten, a magyar főváros lakói mégis jobban félnek, mint a hamburgiak. Míg a magyarországi bűncselekmények egynegyedét Budapesten követik el, a vidéken élők sokkal jobban félnek attól, hogy áldozattá válnak, mint a fővárosiak.
A többség nem tudja, hogy valójában milyen a bűnügyi helyzet Magyarországon, pedig tíz éve rendszeresen közzéteszik az adatokat. A megkérdezettek nyolcvan százaléka jelentősen alábecsüli a bűnesetek számát, de azokat még így is igen magasnak találják. A rendőrség évente 400-500 ezer bűncselekményt regisztrál, miközben ezt legtöbben harmincezerre becsülik. A bíróság elé 120-150 ezer ügy kerül. Sokan azt gondolják, hazánkban rosszabb a helyzet, mint másutt. Holott arányosan Ausztriában például kétszer, Németországban háromszor annyi bűneset történik, mint nálunk. Leggyakoribb bűncselekményként a megkérdezettek fele az első helyen az erőszakos eseteket említette, miközben ezek csupán 6-8 százalékot tesznek ki. Sokan úgy vélték, hogy az emberölések a leggyakoribbak, miközben ezek száma már hosszú ideje évente háromszáz alatti.
A biztonságérzet kialakulásában szerepe van az információnak is, hiszen míg egy faluban azonnal kiderül, ha betörnek valahová, egy nagyvárosi lakótelepen a szomszédok alig tartanak kapcsolatot egymással. Így alakul ki az a paradox helyzet, hogy akiknek inkább lenne félnivalójuk – például Budapesten, ahol a bűncselekmények tetemes részét követik el –, kevésbé tartanak attól, hogy áldozatokká válnak, mint a kevésbé veszélyeztetett kistelepüléseken élők.
Legjobban a vidéken élő, idős hölgyek félnek, de a tipikus áldozatok valójában a középkorú vagy fiatalabb férfiak, akik az átlagosnál iskolázottabbak és az átlagnál jobb körülmények között élnek.
Elhallgatott esetek. A kriminológusok adatai szerint a bűncselekmények kétharmadát az áldozatok elhallgatják. Az esetek 28 százalékában azért, mert nem érte őket komoly anyagi kár, 43 százalékban viszont amiatt, mert nem bíznak a rendőrségben. A hivatalos statisztika torzít: a megkérdezettek közül két éve például 2276-an váltak – zömmel vagyon elleni – bűncselekmény áldozatává, de csak 739 személy, azaz egyharmaduk tett feljelentést.
