Szükség van korszerű gabonatárolásra

A családi gazdaságok és a középüzemek gabonatárolásának új műszaki változatait és üzemeltetési technológiáját dolgozta ki a közelmúltban a gödöllői székhelyű Mezőgazdasági Gépesítési Intézet (MGI). Az MGI ezzel a technológiával a 350–400 hektáros farmok és a 900–1000 hektáros üzemeknek szeretné megkönnyíteni egy gazdaságosan kialakítható beruházás megalapozását, létrehozását.

2004. 10. 18. 17:49
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nagy gond elé állítja az üzemeket az idei rekord-gabonatermés – az összesen várható 16-17 millió tonna búza, kukorica és más szemes termény – tárolása, hiszen a termelőknek minden létező tárolóra szükségük van, mert a piac most sem képes a fölösleges gabonát rövid időn belül felvenni. Másrészt a jövőben is csak úgy lehetséges a gabonaféléket megfelelő időben és a termelő által is elfogadható áron értékesíteni, ha a termény a gazda saját tárolójában van. Mivel a termények szabad ég alatt nem maradhatnak, ezért azokat zárt, de megfelelően szellőztetett tárolótérben kell – ma már a takarmány- és élelmiszer-biztonsági követelményeknek is megfelelve – az értékesítésig eltartani. Az MGI átfogó felmérései azt mutatják, hogy a szemes termények tárolására körülbelül 700-800 ezer tonna befogadású betonsiló, 3-3,5 millió tonna kapacitású fém silótorony és 5,5-6,5 millió tonna áru elhelyezésére alkalmas csarnok és szükségtároló van a mezőgazdasági üzemekben – tájékoztatta lapunkat Fenyvesi László, az MGI főigazgatója.
Ez az év azonban azt bizonyítja, hogy a piacra is termelő családi gazdaságoknak ajánlható új tárolólétesítmények és azok technológiájának elterjesztése rendkívül indokolt lenne. Arra természetesen nem lehet felkészülni, hogy a mostanihoz hasonló nagyságú termés számára, akár csak egy-két hónapra is, magas műszaki színvonalú tárolókat építsenek a jelenleg még külső anyagi források nélkül nehezen létező gazdaságok. Így most a kisebb, de akár 350–400 hektár földön gazdálkodók is meglehetősen hátrányos és kiszolgáltatott helyzetben vannak, mert gabonaféléik tárolására többségüknek nincs elegendő raktáruk. Ezért többnyire a volt nagyüzemi, a kereskedelmi, esetenként a feldolgozói bértárolók igénybevételére szorulnak, vagy még átlagos évben is közvetlenül a betakarítás után kénytelenek eladni legértékesebb gabonaféléiket is – mondta Fenyvesi László.
– Ezért és mindezeket figyelembe véve a tárolótelepi technológiák kidolgozásakor az árutermelő családi vállalkozásoknak évi 1200 tonna kukorica és 800 tonna kalászos gabona, vagyis összesen 2000 tonna szemestermény-tárolói kapacitással számoltunk – tette hozzá a szakember. Az ennél nagyobb vállalkozásoknak 5000 tonna befogadású létesítményt ajánlunk, 3000 tonna kukorica- és 2000 tonna kalászos terméssel számolva – tette hozzá, egyúttal megemlítve azt is, hogy ennél kisebb tárolótelepet egy gazdálkodónak nem érdemes létesítenie, hiszen annak működtetése nem kifizetődő. Esetükben TÉSZ vagy egy esetleges tárolási szövetség jelenthet megoldást.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.