A nyírségi sertéstartó szövetkezet után, amely decemberben próbapert indít elmaradt támogatásaiért a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) és rajta keresztül tulajdonképpen az Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) ellen, most újabb perre számíthat az agrártárca. Október végi határidővel ugyanis perközösséget tervez létrehozni a szomszédos régiókkal együtt a Kelet-magyarországi Biokultúra Egyesület, mert az FVM eddig még nem rendezte a biogazdálkodók támogatásait. Az egyesület tagjai hiába rendelkeznek tavalyi támogatási szerződéseikkel – egészen pontosan egy egyszeri, 2003-ra szóló szerződéssel, valamint úgynevezett A és B típusú szerződésekkel –, az agrártárca egyetlen fillér támogatást nem utalt számukra, sőt az ezzel kapcsolatos rendeletet sem jelentette meg, annak ellenére, hogy Brüsszel június 20-án minden ehhez szükséges rendelkezést elfogadott – nyilatkozta lapunknak Bodnár György, az egyesület elnöke. Hozzátette: a szerződéseket megvizsgáltatták jogászokkal, akik egymástól függetlenül arra a következtetésre jutottak, hogy az FVM szerződésszegést követ el.
A szakember a támogatásokról elmondta, hogy azok a biogazdálkodók, akik 2003-ban léptek be az eredetileg ötéves Nemzeti agrár-környezetvédelmi programba (NAKP), már csak egy évre szerződhettek. A korábban, 2001-ben, illetve 2002-ben szerződöttek pedig választhattak, hogy A variációként ettől az évtől kezdve uniós támogatásokat igényelnek, vagy B variációként továbbra is nemzeti támogatásokért folyamodnak. – A felkínált lehetőségek megfogalmazása azonban nem volt egyértelmű, mert azok a gazdálkodók, akik nyolcvan százalékban állami tulajdonban lévő földterületen gazdálkodnak, nem választhatták az A variációt, azaz az uniós támogatásokat – ismertette Bodnár György, aki hangsúlyozta: a nyakatekert megfogalmazás miatt azonban sokan mégis ezt a lehetőséget választották.
– A B variációval pedig az a baj, hogy helyrajzi számok alapján fizetik ki a támogatásokat, csakhogy az unióban ez a támogatási rendszer már nem megengedett, ott a mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer alapján, az úgynevezett blokktérképek segítségével zajlanak a kifizetések.
Erről az FVM munkatársai megfeledkeztek és most valószínűleg azért szorgalmazza a minisztérium e szerződések felbontását – nyilatkozta Bodnár György.
Az egyesület elnöke azt is elmondta, hogy az agrártárca szakemberei mellett napi kapcsolatban vannak az EU illetékeseivel is, és tőlük tudják, hogy a Magyarországnak az idei agrár-környezetvédelmi programra szánt 19,8 milliárd forint nyolcvan százalékát már átutalták. (A programot egyébként nyolcvan százalékban az EU finanszírozza.) Ennek ellenére e pénz felhasználása még nem kezdődött meg, pedig 2006 végéig – az Európai Unió vidékfejlesztési politikájának megfelelően – 196 milliárd forintot kellene ilyen célokra elkölteni, felhasználni.
Bodnár szerint az sem korrekt, hogy az uniós területalapú támogatások egy részét – a Nemzeti vidékfejlesztési terv bizonyos forrásait – az agrártárca átcsoportosította a SAPARD-programba. (Az összeg 5,1 milliárd forint, és az átcsoportosításra az FVM kérte, és meg is kapta az EU engedélyét.) Továbbá az is kifogásolható lépés, hogy a tárca meghosszabbította szeptember végéig a SAPARD-pályázatok elbírálását, ugyanis szeptember elsejétől már az AVOP-nak (agrár- és vidékfejlesztési operatív program) kellett volna életbe
lépnie.
origo.hu
Új módszerrel próbálkoznak pénzt szerezni csalók: szexvideókkal fenyegetőznek
