Két-három évvel ezelőttre tehető az egykoron slágerágazatnak számító honi hűtőipar megtorpanása, s most a 35-40 milliárdos kibocsátású iparág a fennmaradásáért küzd. A visszaesés néhány társaság felszámolásához vezetett, míg mások profilváltással próbálkoznak.
Ugyanakkor számítani kell a már megindult koncentráció folytatódására, felgyorsulására is. Ennek tudható be, hogy a Magyar Hűtőipari Szövetség (MHSZ) 2004-re 180 ezer tonnás iparági termelést prognosztizál, pedig korábban 220 ezer tonna volt az ágazat éves teljesítménye – derül ki a szövetség által rendelkezésünkre bocsátott anyagból. Az ágazat helyzetét rontotta a 2001-ben megszűnő exporttámogatás és a forint árfolyamának erősödése, ennek következtében a tevékenység jövedelmezősége jelentősen csökkent, amelynek közvetett hatása hosszú távon is hat. A jelenleg is erős forint hátrányos a termékek exportjának jövedelmezőségére, ugyanakkor segíti az olcsóbb gyorsfagyasztott termékek behozatalát is. Mindez visszahat a termelésre, úgy a feldolgozás, mint az alapanyag-termesztés területén. Amennyiben a tendencia folytatódik, jelentős volumenű termelés válik fölöslegessé a zöldség- és a gyümölcstermesztésben.
A zöldség-nyersanyagárak nagymértékű növekedése a zöldborsó- és csemegekukorica- termesztés támogatásának átalakítására vezethető vissza, de az energiaárak emelése, a környezetvédelmi adó és a csomagolóanyag-termékdíj bevezetése is sújtja az ágazatot. Ezek együttesen pedig az inflációt lényegesen meghaladó költségnövekedést eredményeztek, és egyelőre az uniós csatlakozástól remélt előnyök sem mutatkoznak; ezzel szemben megindult a gyengébb minőségű importtermékek áradata, melynek következtében a belföldi árszint is csökken. Ez azonban együtt járhat az élelmiszer-biztonsági, a megbízhatósági feltételek és a nyomonkövethetőség hiányával, ami a hazainál gyengébb minőségű áruk térnyerését eredményezi. Ez nagyon rossz irány. A lengyel és szlovák termékeknél az ottani alacsonyabb ár- és költségszínvonal, míg a holland és belga áruknál a hatékonyságbeli előnyök teszik rentábilissá a behozatalt az erős forintárfolyam mellett. Ráadásul a főbb termékekből túltermelés van Európában, ami szintén rontja a magyar hűtőipar pozícióit. Ez leglátványosabban a csemegekukoricánál mutatkozik meg, pedig Magyarország a termék legnagyobb európai előállítója, mégis a megélhetés határán mozognak az érintett cégek.
A szervezet bízik abban, hogy a gazdaságpolitika szereplői felismerik: az exportélénkítés érdekében változtatni kell az árfolyam-politikán, mielőtt a jelentős exportot bonyolító zöldség-gyümölcs ágazatban a jelentős és visszafordíthatatlan folyamatok bekövetkeznének. Az MHSZ kiemelt feladatának tartja, hogy képviselje tagszervezeteinek álláspontját mind a hazai, mind az EU illetékes bizottságai előtt. Ehhez számítanak a kormányzati erők és a szakmai föderációk tevékeny közreműködésére is. Energiájukat most az uniós szervekkel való kapcsolatrendszer kialakítása, valamint az ehhez szükséges és már folyamatban lévő szervezeti átalakulás köti le. Tagozatokat hoznak létre a szövetségen belül az érdekek minél tényszerűbb, egységes kialakítására és közvetítésére. A különböző európai szervezetekkel való hatékonyabb együttműködésre és azon keresztül a magyar érdekek hatékonyabb képviseletére is. Ennek megfelelően a csemegekukoricával foglalkozó képviselet már megalakult, a legnagyobb volumenű termék piaci pozíciójának visszaállítására. A félkész és készételeket gyártók lényegesen kedvezőbb helyzetben vannak a felfutó hazai fogyasztás következtében, de bíznak az exportlehetőségek bővülésében is, elsődlegesen a speciálisan magyar ételek esetében. Ez a részpiac még meglehetősen kicsi, a hűtőipar mindössze 10-15 százalékát adja és csak öt-hat cég foglalkozik ezzel, de növekvő szerepét nem vonja kétségbe a szakma.
Fogyasztásnövekedés.
