Alattomosan módosítja a kormány a közoktatásról szóló törvényt, mert szakmai kérdéseket a költségvetési törvényben bújtat el – jelentette ki Hoffmann Rózsa, a Fidesz kulturális tagozata neveléstudományi szekciójának vezetője a párt tegnapi sajtótájékoztatóján. Szerinte az érettségi és az alapműveltségi vizsga, a művészeti alapvizsga, illetve a házi feladat tilalma és a testnevelés osztályozásának megszüntetése kérdéseiben semmiféle szakmai egyeztetés nem történt, a szöveg ráadásul dilettáns és értelmezhetetlen. A szakember úgy véli, az egyeztetés elmaradása miatt a törvényjavaslat ellentmond a jogalkotásról szóló törvénynek, illetve diszkriminálja a kisiskolákat, mert kiegészítő állami hozzájárulást csak akkor lehet igényelni, ha az osztály átlaglétszáma eléri a törvényben meghatározott tanulói szám 50 százalékát. Hoffmann Rózsa rámutatott: a költségvetés tervezete megvonja a nem állami és önkormányzati iskoláktól a más településekről ingázó diákok után járó támogatást, és megfosztja az ott dolgozó pedagógusokat a közalkalmazotti kedvezményektől. Kifogásolta azt is: a támogatás tízezer forintos csökkentésével és a tandíjak 250 százalékos emelésével a kormány tönkreteszi az alapfokú művészetoktatási intézményeket. Ennek kapcsán Pálinkás József, a Fidesz kulturális tagozatának vezetője elmondta: a jövő évi költségvetést a bizonytalanság jellemzi, a legnagyobb vesztesei a kistelepülések, valamint az egyházak iskolái, illetve a tudományosság és sportnevelés lesznek.
Tegnap tiltakoztak a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának oktatói, diákjai, a Magyar Testnevelő Tanárok Országos Egyesülete és több szakmai szervezet a testnevelés osztályzásának tervezett eltörlése ellen, amelyről – mint mondták – a szakma megkérdezése nélkül döntött a minisztérium.
Háttér a 4. oldalon
n
Az SZDSZ elvonna az egyházi iskoláktól. Horn Gábor és Gusztos Péter szabad demokrata ügyvivő az Oktatási Minisztérium épülete előtt tartott sajtótájékoztatón arra kérte a tárcát: tegyen meg mindent azért, hogy megszűnjön az önkormányzati, illetve az egyházi iskolák finanszírozásának igazságtalan, alkotmányellenes és diszkriminációs helyzete, azaz képviselje következetesen a 2005-ös büdzsében megjelenő álláspontot. Gusztos elmondta: az idei költségvetés szerint az egyházi oktatásban egy diákra 480 ezer forintot költ az állam, míg önkormányzati iskola esetében ugyanez az összeg csak 400 ezer forint.
– Normális országban az egyházi szervezetek vezetői ilyen helyzetben azt követelnék, hogy a normatívák legyenek egyformák, mert egyházi vezetőként azt gondolnák, hogy az igazságosság érdekében kell föllépni – vélekedett az SZDSZ-es politikus arra reagálva, hogy az iskolafenntartó egyházak korábban tiltakoztak a jövő évi költségvetésben tervezett elvonások miatt. Harrach Péter és Semjén Zsolt kereszténydemokrata politikusok szerint „kormányzati apartheidpolitika” zajlik, mert a kabinet veszélyezteti az ingyenes oktatást és a szabad iskolaválasztást azzal, hogy jövőre az egyházi iskolába járó gyerekek után a normatíva 18 ezer forinttal kevesebb lesz mint az idén. Az MKDSZ, illetve a KDNP elnöke rámutatott, hogy az egyházi iskolákba járó gyerekek szülei adófizető állampolgárok, „az ő adóikból is finanszírozza az állam az oktatást, ezért gyermekeik taníttatásához nem támogatást vagy adományokat várnak, hanem alapvető jogaik garantálásához ragaszkodnak”.

„Szívtatok ma rendesen?” – így hergeli rajongóit a szegedi rapper