Megdöbbentő vallomás: így szenvednek az ukránok az elhúzódó háború miatt + videó

Ukrajnában immár negyedik éve tart a háború, és a déli front közelében fekvő Herszonban különösen nehéz a helyzet. A térséget folyamatos támadások érik, az energia- és fűtési infrastruktúra súlyosan megrongálódott, a tél pedig tovább nehezíti a mindennapokat. A 2024–2025-ös ágyúzások több száz halálos áldozatot és több ezer sebesültet követeltek, miközben az ott maradók akadozó közszolgáltatások mellett próbálnak alkalmazkodni a tartós bizonytalansághoz.

2026. 02. 15. 6:14
Egy megrongálódott kórház Herszonban (Fotó: AFP)
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az orosz ágyúzások 2024–2025-ben 712 ember halálát okozták Ukrajna Herszon megyéjében, és további 4175-en sebesültek meg. A megye székhelyén, Herszon városában tavaly decemberben egy súlyos csapás a helyi hőerőművet is működésképtelenné tette, így több mint 40 ezer ember maradt fűtés nélkül. A város négy éve él folyamatos támadások árnyékában, amelyek 2022 novembere, az orosz csapatok Dnyeperen túli visszaszorítása óta egyre intenzívebbé váltak. A helyiek a The Insidernek arról beszéltek, miként próbálnak meg túlélni a hidegben, a romok között.

Az orosz ágyúzások 2024–2025-ben 712 ember halálát okozták Herszonban (Fotó: AFP)
Az orosz ágyúzások 2024–2025-ben 712 ember halálát okozták Herszonban (Fotó: AFP)

Az orosz erők 2022 decembere óta rendszeresen támadják az energia- és fűtési infrastruktúrát. A városvezetés szerint a hőerőmű 2025 végére szinte teljesen megsemmisült, miután tüzérségi találatok érték. A háztartási hősugárzók jelentik az utolsó esélyt, de az áramellátás akadozik

Vannak negyedek, ahol 2023 óta nincs villany, a régió egyes részein pedig már 2022 óta. 2026 januárjában a még működő hőtermelő létesítményeket is támadások érték, amit az ukrán hatóságok „civilek elleni szándékos terrornak” minősítettek.

 A hatóságok moduláris kazánházakkal és egyedi fűtéssel próbálják pótolni a kiesést, a Dnyeper menti falvakban tűzifát és támogatást osztanak, a városban melegedőpontokat működtetnek. 

A nyugdíjas Ivan szerint az idei tél különösen kemény volt: mínusz 15 fokot mértek, miközben a lakásokban alig 10 fok van. 

A fagy beszivárog a lakásba. Három-négy réteg ruhát viselek. Lehetetlen rávenni magad, hogy kimássz a takaró alól

 – idézte fel.

Egyetlen hősugárzóval fűti az egyik szobát, de az áramszünetek ezt is gyakran megszakítják.

A városrészeket az ágyúzások erőssége alapján osztják fel. A vörös zónába nem mennek be a javítócsapatok, a mentők is csak rendőri kísérettel és drónok elleni védelemmel érkeznek. 

Evakuáljanak, segítünk, de ha maradnak, az az önök döntése

 – idézte a hatóságok szavait Ivan, akinek utcáján húzódik a vörös és a viszonylag biztonságos terület határa. A környéken drónok repülnek, kiégett autók roncsai hevernek, épületek állnak romosan. Egy rakétatalálat után két idős nő közül az egyik kisebb sérülésekkel megúszta, a másik súlyosan megsebesült. 

Megpróbáltam elszorítani a levágott karját

 – mondta Ivan, aki azóta is hord magánál érszorítót.

A mindennapokban még az utcára lépés is kockázatos

A drónok többször támadtak buszokat, 2025-ben egy ilyen esetnek több halálos áldozata lett. 

Kilépni a lakásból kockázat

 – fogalmaz Hennagyij Oficerov, aki szerint az emberek ma már hang alapján tájékozódnak, és minden zümmögésre összerezzennek. „Olyan érzés, mintha csapdában lennél” – mondta.

Az élet a föld alá költözött

Herszonban a mindennapok jelentős része ma már a föld alatt zajlik. Óvóhelyeken működnek hivatalok, közösségi terek és egészségügyi ellátás. Hennagyij Oficerov szerint 2024-ben a hatóságok egy nagyobb menedékhelyet alakítottak ki, ahová több állami intézmény is átköltözött. 

Számos lakóház pincéjét is menedékké alakították, hogy az emberek hosszabb ideig is ott maradhassanak a támadások idején. 

A föld alá költöztek egészségügyi intézmények is: az orvosok itt fogadják a betegeket, és itt szerveznek véradásokat. A városi katonai adminisztráció vezetője, Jaroszlav Sanko januárban arról számolt be, hogy egy föld alatti kórházban műtéteket és poszttraumás rehabilitációt is végeznek.

A városban ugyanakkor alig van olyan egészségügyi intézmény, amelyet ne ért volna támadás. A folyóparti onkológiai központ megsemmisült, más kórházakat dróntalálatok értek. A föld alatti iskolák építése is elhúzódik: több mint egy éve indultak a projektek, de egyetlen intézmény sem készült el, miközben a jelenléti oktatás továbbra is tilos, a gyerekek csak távoktatásban tanulhatnak.

Mindez alapjaiban formálta át a város demográfiai képét is. A csaknem 300 ezres háború előtti lakosságból ma már kevesebb mint 64 ezren maradtak Herszonban. A város elöregedett: többségük 50 év feletti, a fiatal generáció jó része eltűnt a háború évei alatt.

Borítókép: Egy megrongálódott kórház Herszonban (Fotó: AFP)

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.