A legcsodálatosabb „hangszer” az emberi hang, mivel azt maga Isten teremtette. Épp ezért a szépen csengő ének az egekig érhet. Jól tudja ezt az operát kedvelő közönség, hiszen a legkomplexebb, emberi hanggal életre hívott előadásokon valóban úgy érzi, mintha közelebb kerülne a Magasságoshoz, a lelke ki akarna szakadni a mellkasából és szállni fel a mennyek kapujáig.

Az emberiség kulturális fejlődése során számos páratlan alkotás született, egyebek mellett festmények, könyvek, komolyzenei alkotások, amelyeknek értékesebb fele mindig arra törekedett, hogy egy magasabb lelkiállapotba helyezze csodálóját. Majd a szakralitás háttérbe szorulásával egyre gyakrabban vált a kulturális termékek egyedüli céljává a szórakoztatás, ami egyébként még el is fogadható, de az már kevésbé, amikor csak a megbotránkoztatás vagy a trágárság a fő cél egy koncerten vagy kiállításon.
Az opera komplexitásának köszönhetően egy értő rendezéssel nem tud veszíteni szépségéből, túlontúl ott él benne a régi idők szakralitása. Így operába járni napjaikban is valódi csoda, megismételhetetlen élmény, isteni találkozás.
Ha pedig nagy klasszikust választunk, nem tévedhetünk. Így tettünk mi is, amikor a Magyar Állami Operaházban megtekintettük Giuseppe Verdi mesterművét, az Aidát.

Az opera napjaink veszélyeire is reflektál
Az Operaház Mohácsi János rendezésében és a főszerepekben kettős szereposztással mutatta be a háború kegyetlenségét is megvillantó alkotást. Az operairodalom e jeles darabja egy szerelmi háromszöget tár a nézők elé, amelynek tagjai a címszereplő Aida, az etióp hercegnő, a katona Radamès, aki a testőrség kapitánya és Amneris, az egyiptomi király lánya. A konfliktus alapja hármuk kapcsolata: mindkét nő szereti Radamèst, ő azonban csak a rabszolgaként tartott Aida érzéseit viszonozza. Amikor a katona vezetésével az egyiptomi hadsereg leigázza Etiópiát, Aida apja, az ország királya fogságba esik. Kiléte ugyan titokban marad, ezzel megmenekül a haláltól, de Aida segítségét kéri, hogy népük számára elhozza a szabadságot. Ebbe a cselszövésbe pedig a lány szerelme is belekeveredik.
Radamèst árulónak kiáltják ki, és bármennyire is szeretné életét megmenteni az egyiptomi hercegnő, a fiatal szerelmespár (Aida és Radamès) végül egy sírboltban leli tragikus halálát, ahova élve eltemették őket.






















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!