Az ENSZ kábítószer-ellenes hivatala szerint Afganisztánban az idén a tavalyi évhez képest drámai módon, 64 százalékkal 131 ezer hektárra nőtt azon földterületek összesített mérete, ahol az ópium alapanyagának számító mákot termesztettek. Bár a rossz időjárás és a különböző növényi betegségek miatt a termés szerencsére nem nőtt ilyen arányban, a világ teljes ópiumtermelésének 87 százaléka ebből az országból származik. S miközben Afganisztánban jelentős előrelépés történt a politikai normalizálódásban, addig gazdasági téren a helyzet nem sokat változott. Immár az ország 32 tartományában folyik máktermesztés, s az ebből készülő ópium vált a gazdasági növekedés legfőbb motorjává. Érdekes kontraszt, hogy közben a világ ópiumtermelésének másik hagyományos övezetében, a délkelet-ázsiai „arany háromszögben” a termelés 75 százalékkal csökkent.
Nem véletlen tehát, hogy a kábítószer-termelés és -kereskedelem elleni harcot nevezte meg új kormánya legfőbb feladatának Hamid Karzai ideiglenes afgán elnök, akit október 9-én, az ázsiai ország első szabad elnökválasztásán államfővé választottak. Az elnöki hivatal közleménye szerint az ideiglenesen megválasztott elnök még a terrorizmusnál is nagyobb veszélynek tartja a drogtermelést és -kereskedelmet. A probléma talán legnehezebben kezelhető része, hogy milyen megélhetési forrást lehet biztosítani annak a széles társadalmi rétegnek, amely szinte kizárólag a máktermesztésből él.
Szeptember 11. öröksége: a terrorizmus árnyéka a 21. században
