Leszavazta tegnap az Országgyűlés a 300 fős iraki magyar szállítóalakulat mandátumának meghosszabbításáról szóló kormányjavaslatot. A kétharmados szavazattöbbséget igénylő előterjesztést a parlament 191 igen és 159 nem szavazattal utasította el. Ez azt jelenti, hogy a katonák külszolgálata az év végén lejár. A kormány azonban úgy értelmezi a korábbi parlamenti határozatot, hogy a kontingensnek az év végéig még szállításokat kell végeznie, és csak ezt követően jöhet haza, míg az ellenzék szerint már az év vége előtt haza kell térniük a katonáknak, hiszen ezután felhatalmazás nélkül lennének az arab országban. Erről a parlament honvédelmi bizottságától kérnek állásfoglalást. Juhász Ferenc honvédelmi miniszter a tegnapi szavazás előtt az ellenzék „tisztességére, felelősségérzetére és államférfiúi erényeire” hivatkozva kérte a javaslat támogatását. Úgy vélte, ha a három hónapos meghosszabbítást nem támogatjuk, nem részesülhetünk abban a sikerben, amelyet a januári demokratikus választásokkal érhetnek el Irakban.
Simicskó István (Fidesz) a szavazás után lapunknak kijelentette: a kormány „kétszínű játékot” folytatott Irak ügyében.
További parlamenti hírek a 3. oldalon
*
Szerinte ugyanis a javaslat benyújtásával a kabinet azt kívánta „eljátszani” az USA felé, hogy mindent megtesz a misszió meghosszabbítása érdekében, pedig valójában már más tevékenységre akar „viszszacsempészni” katonákat az arab országba. A politikus úgy tartja, a kormány állításával ellentétben nincs ok-okozati összefüggés az iraki választás sikere és a további szerepvállalásunk között. – Öröm számunkra, hogy mégiscsak hazajönnek a magyar katonák Irakból, ezzel végre célba ért a javaslatunk – közölte Karsai Péter (MDF).
A magyar állam eddig mintegy 28 milliárd forintot költött az iraki misszióra. A konfliktusnak két magyar halálos áldozata volt: Varga-Balázs Péter egyetemista, egy civil cég alkalmazottja és Nagy Richárd posztumusz hadnagy, akit szolgálatteljesítés közben érte a halál.
· 2003. április 25.: az USA felkérése megérkezik a magyar kormányhoz, hogy vegyen részt az iraki rendezésben.
· 2003. május 22.: az ENSZ határozatban kéri fel az európai nemzeteket a stabilizációs folyamatban való részvételre.
· 2003. június 2.: az Országgyűlés az ENSZ határozata alapján hozzájárul 300 fős szállítókontingens Irakba küldéséhez.
· 2003. július 20.: a kormány egyetértési nyilatkozatot ír alá az iraki részvételről.
· 2003 ősze: vita után a kontingens mandátumát a parlament 2004. december 31-ig meghoszszabbítja.
· 2004 tavasza: kitör az „Abu Graib-botrány”, kiderülnek a fogolykínzások, amelyeket amerikai katonák követtek el. Egy felmérés szerint a magyarok 75 százaléka ellenzi a részvételt.
· 2004. szeptember: jelentés készül arról, hogy nincs bizonyíték tömegpusztító fegyverek iraki rejtegetéséről.
· 2004. november 3.: Gyurcsány Ferenc kormányfő bejelenti, hogy a kormány javaslatot nyújt be az iraki misszió meghosszabbításáról 2005. március 31-ig.
origo.hu
Kiderült, hogyan történt a kettős tehervonat-baleset Komáromnál
